Ez is elérkezett. Nem kellett rá sokáig várni, csupán egy hetet. Újra írok blogot... :) Amit eddig nem azért nem tettem, mert nem akartam, hanem, mert így alakult.
Elhanyagoltam Mindenkit, aki veszi a fáradtságot, és ezen sorokat olvassa, de most kárpótlásul írok szöveget, teszek ki képet, csak saját énekem nem teszem közkinccsé, mert mint tudjátok, a hangom nem az igazi, de viszont egy helyen jól szól: a zuhany alatt. Nem hiába, ott aztán tényleg jó az akkusztika. (ha-ha, ez volt a közhelyes része a blognak.)
A héten mi is történt? Lássuk csak. Hétfőn voltam edzésen. Kedden tanultam társadalomismeretre, amit aztán szerdán megírtam. Egészen megtetszett az anyag, így a végén még érdekesnek is találtam. A vizsga eredményét viszont még mindig nem tudom. :(
Csütörtökön Atival elmentünk kisvasútazni, erről teszek ki képeket, amik majd nagyszerű fotógráfus tehetségünket fogják bizonyítani.
Ez valami katonai terület, amire mi csak úgy betévedtünk sétálni a vonat érkezéséig... Tiltott helyeken mászkáltunk.
A fenyőfa, ami magasabb nálam, és ráadásul...
...konkurencia.
Az az épület a háttérben valami katonai bázis, de nem mentünk közelebb, mert egy nagy rotweiller lebeszélt minket erről.
A gyermekvasút állomása.
A Nap a szemünkbe sütött, ezért vágunk olyan érdekes arcot...
No comment.
Pénteken Pixék szalagavatóján voltunk, és megkezdődött a konyha felújítása... Segítő kezeket várunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése