2016. január 27., szerda

Novella a Képzelt Író tollábal VIII.

10...
 -Betelgeuse a Központnak, ha lehetne, akkor a szokásos zenémet kérném, vége! - a légzsilip előtt állt. Amint kinyítja az ajtót - amit rövidesen meg is fog tenni - kilép a semmibe, a megfoghatatlan végtelenbe. Rutinos űrhajósnak tartották számon, a tizenkettedik űrsétára készült. De mint az első séta előtt most is ugyanolyan izgalom töltötte el. 
9...
- Központ a Betelgeuse-nak, a repülési igazgatónk szívélyes üdvözletével együtt máris küldjük, vége! - néhány pillanattal később felcsendültek az ismerős, léleksimogató dallamok. Betelgeuse-t a Földön szerzett emlékei árasztották el; a napfény, a szél, az eső. Mindaz, amit már százhuszonhárom napja nem érzett a saját bőrén a légkör kedves védelmében. Itt fent, oly' távol a szülőbolygótól mostoha csend ölelte körbe. Meg a kollégák időnként roppantmód idegesítő jelenléte, ami elől nem talált búvóhelyet.
8...
 Betelgeuse elfordította a légzsilip zárját. Egy tekerés. Két tekerés. Három tekerés. Az ördögbe is, még mindig milyen nehezen tud mozogni ebben az űrruhában! Mit számít a súlytalanság, ha az ujjait képtelen egymástól függetlenül használni! Az anyagmérnökök igazán felfedezhetnének már vékony de erős űrmatériát! Halk kattanás és az ajtó feletti lámpa villogása jelezte, hogy csak fel kell nyitnia azt, máris indulhat az űrállomáson kívülre.
7...
 -Betelgeuse a Központnak! Engedélyt kérek a kilépésre, vége!
 -Központ a Betelgeuse-nak! Engedély megadva, vége! 
Ahogy kilépett - fülében továbbra is szólt a zene, kezében pedig fogta a szerszámtáskát - vele szemben a Föld köszönt vissza rá. Az ajtóban kapaszkodva csak nézte és nézte azt, a látványával sosem tudott betelni. Más érzés, amikor a kabin kerek kis ablakából figyeli a Földet és más érzés akkor, amikor sem fém, sem üveg nem választja el őket egymástól. Csak a sisak, amely az életet tartja benne.
6...
 Örök, kúsza szerelem volt ez. Amikor a Földön volt, a csillagok közé vágyódott, hogy láthassa fentről a kék bolygót. Ha az űrben volt, alig várta, hogy visszatérhessen a Földre. 
 -Munkára! - gondolta magában és a kötelet kikökötötte az oldalsó karabinerhez. Hosszú pórázra engedte magát, a haladást az EMU szkafander biztosította.
 -Betelgeuse a Központnak! A napelem-mező szemlátomást sérülésmentes. Részleteket később tudok mondani. Vége!
 - Központ a Betelgeuse-nak! Örülünk a jó hírnek, továbbra is tájékoztasson minket, vége!
5...
Betelgeuse elhaladt a Zvezda lakómodul mellett. Az ablakon a kollégák vadul integettek. Némelyek fejjel-lefelé lógva figyelték, ahogy a P6 rácselem felé lebeg az EMUban.
 Még - űrállomás-idő szerint- reggel történt, ahogy egy nagyobb űrszemét eltalálta az egyik napelemet. A kijelző panel folyamatosan villogott azonnali hibaelhárításért.
 -Betelgeuse a Központnak! Itt vagyok a sérült résznél. A hiba javítható. Vége!
 -Központ a Betelgeuse-nak! Mennyi a becsült javítási idő? Vége!
 - Betelgeuse a Központnak! Némi űrszemetet kell kibányásznom a távtartó elemek közül, ha ezzel végeztem, csupán vissza kell tenni a kilazult kábelt. Nagyobb kár nem keletkezett. Öt perc és végzek. Vége!
4...
Betelgeuse kiszedte az űrszemetet a távtartó elem rúdjai közül, majd a legbelső napelem kilazult kábelét visszacsatolta. Az űrruha kesztyűjében továbbra is nehézkesen mozgott. Ebben nem, hogy zongorázni, de még a tam-tamot sem tudná ütni. Eszébe jutottak a kiképzés évei, amikor víz alatt gyakorolták a mozgást és a különböző szerelési munkákat. Akkoriban jobban elviselte az ormótlan kezeit. Bizonyára ifjonci lelkesedése is fűtötte.
3...
-Betelgeuse a Központnak! A feladat elvégezve! Ég még az a kis lámpa a kijelző-panelen? Vége!
-Központ a Betelgeuse-nak! Negatív! A rendszer újra száz százalékon teljesít! Vége!
 -Betelgeuse a Központnak! Engedélyt kérek a visszatérésre! Vége!
 - Központ a Betelgeuse-nak! Engedély megadva, szép munka volt, vége!
 2...
 Betelgeuse még vetett egy utolsó pillantást az űrnapelem-mezőre, majd a zsilip felé vette az irányt. Gondolatai a szkafander körül forogtak. Ha tudta volna, hogy mindössze öt perc alatt végez, akkor még kitalált volna mást is, hogy kint maradhasson. Hiszen az űrruha felvétele majdnem egy órát vett igénybe. Százhuszonhét kilót cipelt a maga hetven kilójával de mindebből egy mikrogrammot sem érzett. Könnyedén lebegett keresztül az éteren.
1...
 -Központ a Betelgeuse-nak! Azonosítatlan objektum, feltehetően űrszemét száguld maga felé! Gyorsítson és azonnal menjen be az űrállomásra!
 - Betelgeuse a Központnak! Már mindjárt az ajtónál vagyok! Engedélyt kérek a belépésre!
0...
Űrszemét. Kozmikus hulladék. Ahova az ember beteszi a lábát, ott piszok és kosz marad utána. Űrszemét. Kozmikus hulladék. Az asztronauta egyetlen ellensége, amivel az űrben találkozhat. 
 Betelgeuse elszakadt. A kötél, amely az űrállomáshoz szegezte, a köldökzsinor, amely az életet jelentette elszakadt. Az űrszemét, a kozmikus hulladék kettévágta, egy pici darab pedig magával rántotta a Betelgeuse-hoz tartozó részt, őrült sebességel húzva maga után.
-Központ a Betelgeuse-nak! Helyzetjelentést! Vége!
-Betelgeuse a Központnak! -hangja hidegen csengett a földi irányítóközpontban. -Sodródom. Vége.
-Központ a Betelgeuse-nak! Vissza tud térni az EMU-val? Vége!
- Betelgeuse a Központnak! Negatív. Vége.
Az űrben csend van. Hideg, gyilkos csend. A Központ is elnémült.
 -Központ a Betelgeuse-nak, találunk megoldást! Maradjon vonalban! Vége!
Megoldás. Maradjon vonalban. Üresen csengő szavak a légüres térben. Betelgeuse névadó csillagára gondolt. Már az ókori görögök is ismerték vöröses fényéről az Orion-csillagképben. Változócsillag volt. Mikor Betelgeuse született, a csillag felrobbant, halála látványos és veszélytelen volt a Földről nézve. Túlragyogta az éjszakai holdat és nappal két Nap világította meg az eget. Helyén csak némi por maradt. Az esemény maga évszázadokkal korábban történt, mint ahogy a Föld lakói észrevették volna. Utolsó fényei hosszú időutazáson landoltak. 
 Betelgeuse a Földet nézte. Egyre távolódott tőle, háta mögött a mélyűr sötétje tátongott. Arra készült, hogy elnyelje őt. Az életére gondolt, mindarra, amit feláldozott az űrutazásokért. És mit hagyott örököl? A nevét? Néhány kétes rekordot, amit majd feltörekvő fiatalok megdöntenek?
 Családja, gyermekei sosem voltak. Az űr volt az élete. Az űr lesz a halála?
 Betelgeuse megpróbálta beindítani az EMUt, de nem sikerült. Az űrszemét kisebb darabjai beékelődtek a kezelőpanelbe. 
 Betelgeuse egyedül volt, zene sem szólt már. A sisak néma volt.
 Betelgeuse a Földre gondolt. A napfényre, a szélre, az esőre.
 Betelgeuse levette a sisakot.