Reggel még az igazak álmát aludtam, amikor hirtelen ismerős zajra lettem figyelmes. Természetesen Szuszi valahogy kiszökött és Ciklonnal rendeztek oltári nagy zsivajt. Még éppen időben szabotáltam a készülő ketrecharcot. Bár már úgyis fel kellett kelnem, de azért kellemesebb ébresztőt is el tudtam volna képzelni. (Mondjuk valami helyes és bámulatosan kidolgozott felsőtestű hímnemű egyed által felszolgált ágyba hozott reggelit. Természetesen egyedünkön csak egy ágyékkötő lett volna... hát igen, az ókori történet hatása... :D)
Szóval bal lábbal keltem fel, mert életem sötét kis értelme úgy döntött, hogy ő most megvédi a területét, amit az egész ház tudomására hozott. (Szomszédok megint csak röhögtek azokon a hangokon, amit a macskám kipréselt magából. Megint. Egyébként ugat. Nem tudom, talán azt gondolja, hogy így félelmetesebb. Látnotok, azaz, hallanotok kellene, ahogy előadja magát.)
Most éppen Linkin Parkot hallgatok, new divide. Már vagy 8 éve rajongok értük. :) Emlékszem, amikor biosz központi előtt jártam külön biosz előkészítőre. (Utáltam.) A Móricz Zsigmond körtérhez mentem a 6os villamoson és folyton őket hallgatam és képzeletben messze kószáltam. (Hát azóta sem tértem vissza... :P)
--ez a rész törölve lett--
Most már a Breaking the habit szól. A videónak nagyon szépen kidolgozott a grafikája, kb. olyan, mint a Kill Bill 1-ben, amikor a Lucy Liu gyermekkoráról látjuk a jeleneteket.
Mostani hangulatomhoz inkább a numb illik.
Nu, vissza a munka mezsgyéjére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése