Kislánykoromban - nem, mintha most sokkal öregebb lennék, de itt most a kis 5 éves Csacsára kell gondolni - azt gondoltam, hogy a tükör egy átjáró két világ között. Mindig is vágytam a másik világba, mert amikor átnéztem a tükör egyenletes felszínén, ott egy másik világ tárult a szemem elé, ahol minden tárgy az itteni fordítottja volt. Oda akartam átjutni, menni, de hiába vártam, hogy a tükör keménysége egyszercsak megtörjön, és zselés anyaggá válljon, ami átenged abba a világba, sosem történt semmi ilyesmi. Csak a képzelet maradt meg, hogy segítségével továbbálmodhassam a Tükrön Túli Világot.
És kitudja, lehet, hogy a tükör tényleg egy kapu két világ között, csak az, aki visszanéz ránk, nem is sejti, hogy mi vagyunka valóság. Mert számára az a kézelfogható, ami őt veszi körül. És nem az, ami meg engem.
A történet persze sosem hagyott nyugodni, régebben írtam egy novellát- egyesek szerint kisregényt- a Tükrön Túli Világról. De csak a történet végén derül ki, hogy miért lett a Tükör a címe. :)
És kitudja, lehet, hogy a tükör tényleg egy kapu két világ között, csak az, aki visszanéz ránk, nem is sejti, hogy mi vagyunka valóság. Mert számára az a kézelfogható, ami őt veszi körül. És nem az, ami meg engem.
A történet persze sosem hagyott nyugodni, régebben írtam egy novellát- egyesek szerint kisregényt- a Tükrön Túli Világról. De csak a történet végén derül ki, hogy miért lett a Tükör a címe. :)
2 megjegyzés:
YO
Miböl gondolod hogy a mi világunk a valóság?
Raist
Nem tudom, hogy a mi világunk a valóság, vagy sem. De én itt élek, és ezt tekíntem "valóságnak". Aztán meglehet, hoyg ez csak egy álom az álomban...
Megjegyzés küldése