1984. Ekkora datálható az első rész megjelenése. Nosztalgiából végignéztük ma este az ötödik részt. Bár a poénok már nem úgy csattannak, mint anno, de még mindig lehet nevetni, vagy olykor inkább csak megmosolyogni.
Más világ. De olyan etalon marad, mint Bud Spencer és Terence Hill, vagy éppen az én drágaságom, Krokodil Dundee filmjei. (még jó, h beszereztem magamnak is egy szőke, kék szemű, napbarnított bőrű "hasonmást".)
El vagyok maradva az emilekkel is, most is csak idefirkantok, aztán megyek tova. Szorít a határidő... Már csak egy hetem van arra, hogy elkészüljek... Majd meglátjuk.
Augusztus 20. Tömeg, napsütés, repülőgépek - amikbe változatlanul és javíthatatlanul szerelmes vagyok. (Nem hiába Richard Bach a Sirályt választotta...) Továbbá esti népbutító tűzijáték kipipálva. Ünnephangulat? Hm, a legkevésbé sem.
Tegnap Bösztörpusztán voltunk, MOGY-on. Sok ember volt, de a koncertek tetszettek. Bővebb beszámoló legközelebb. Most vissza a "melóhoz". Szeptemberre új kutatási tervvel kell előállnom. Sok a dolgom... nagyon sok... de legalább nem unatkozom.
Szurkoljatok hétfőn... állásinterjúúúúúúú... yuhúúúúú... majd beszámolót arról is akkor írok...
1 megjegyzés:
Zed a király a 3. részből.
Megjegyzés küldése