2007. május 1., kedd

Érzelmek - én így élem meg

... Kérded, mi a Szeretet? Ezt elmondani nem lehet. Ha nem érzed, akkor nem szeretnek. De mégis tudni akarod? Akkor elmondok egy történetet: Szuszi sosem panaszkodik, pedig nem mindig tudok vele foglalkozni, és játszani. Ennek ellenére mindig elém jön, hízeleg, s dorombol, nem hánytorgatja, hogy elhanyagalom. Örül a perceknek, amiket csak neki adok, és ezért nem kér cserébe semmit. Na, ez a Szeretet.

... Örülök, hogy olyan vagy, mint én. A hátam mögül néznéd a horrorfilmeket, én meg szintén elbújnék mögötted. Sok kakaóval eszed a tejberizst, és alaposan összetrutyizod... Hasolnóak vagyunk, de mégis mások. De így leszünk eggyé, egymásban.

... Szél fújja a felhőket el a telihold sárga szomorú arca előtt, s az erkélyre kiaggatott szélcsengőket cibálja. Minden olyan békés, olyan nyugodt. Leírhatatlan érzelmek söpörnek végig bennem. E pillanat a következő percben már elveszett...

... Éld át az életed, és ne csak szemlélője légy. Nem mindig lesz álom, nem mindig lesz csokiöntetes csokissüti. Minden attól függ, Te hogyan éled meg. Mások számára egy általad kedvelt héköznapi csoda szürke lehet. De Neked egy egész világot jelenthet. Ne érdekeljen mások véleménye. Nem ők vagy. Te Te vagy. És ez nagy kincs. Őrízd meg jól. Hiszen mindenkinek vannak kincsei, de a nagy részük nem kézzel fogható. Mik a kincseid? Gondolkozz el ezen, csak egy picit, csak most az egyszer!

... Boldognak lenni nem egy állapot. Boldog mindenki lehet. A lehetősége Benned van, és nem másban. Ha már képes leszel nyított lenni rá, akkor tudsz belőle adni és nem csak elvenni. Én boldog vagyok, akkor is, ha alkalomdtán felhős életem kék ege. Mert boldognak lenni jobb, mint az önsajnálatban fulladozni.

Nincsenek megjegyzések: