A minap listát írtam elmaradt teendőimről... Ezzel csak az a baj, hogy ez a lista gyarapszik, nap, mint nap új tételek kerülnek fel rá. Nem tudom, hol áll a fejem, annyi mindent kellene csinálni. Megint vágyakozom egy olyan kis szerkezet után, amit Hermione alkalmazott időnyerés céljából. Egyelőre a kezembe tartom a dolgokat, de nagyon fáradékony vagyok.
Áh, csak a panasz és a nyafi.
Más téma: ma teljességgel magával ragadott az őszi vizes táj a vonat sínek mentén - történetesen most az aszódi - budapesti sínpályáról van szó. A Javítóban voltam a Növendékemnél. Szerencsére csak áprilisban engedik ki, addig mindent elő tudunk készíteni.
De a színek, minden olyan fakó és nedves, mint egy földöntúli világ, megfogahatatlanul élő. Különleges. Kicsit M. Night Shyamalan Faluját körbevevő erdőre emlékeztetett mindez. Egy szín és árnyalati pompáznak kosztümjükben. Különleges. Az Ősz vége az elmúlásról szól. A Természet szunnyad, pihen, kivár. Lelkemet mégis felüdíti az általa felvett téli álarc.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése