Krokodil Dundee-val két napot töltöttünk fenn a hegyen, amolyan szorgalmi időszak előtti nagy szusszanás gyanánt. Sátorban aludtunk, bár csütörtökön valami balesett miatt késett a buszunk, így szürkületben állítottuk fel a sátrat, de minden cölöp a helyére került és nem dőlt ránk a sátor - KD sátorépítő szakértelmének köszönhetően :). A tiszta levegő hamar fejbe vágott minket. Éjjel állatok motoszkálása vette körbe a sátrat. Ijesztő... Reggel tikkadt meleg ülte meg a levegőt, gyorsan kimenekültünk alvóhelyünkről fel a sástói kilátóba. 50 m magas, 258 lépcsőfok. Odafent a kilátás páratlan! Később Kékestetőre is felmentünk, Gyöngyösön is jártunk, az erődben sétáltunk és rengeteget beszélgettünk. Élménygazdag egy péntek volt.
Minden perc töltött.
Minden esemény összhangban volt. Nehéz szorgalmi időszak áll előttem, KD előtt, kevés szabadidővel... Így ez a néhány nap olyan volt, mint egy másik világ. Amikor nem létezik semmi és senki, csak az a két ember, akik egymás szeretetében oldódnak fel s válnak szabaddá.
Tegnap este néztük a csillagokat, amikor hirtelen valami vakarózást hallottunk. Balra néztem és mit láttam? Egy igazi RÓKÁT! Először megijedtem, mit keres ez itt ilyen közel hozzánk a kerítéssel körbevett kempingben? Majd miután a róka nem mutatott támadó szándékot - de a biztonság kedvéért felmenekültem az asztalra, ami a róka számára elérhetetlennek bizonyult - elsomfordált a tűzrakás mellől. Kaját akart, a kuka illatosabb volt számára, mint mi. De egész éjjel füleltem, mikor tőr be a sátorba a paradicsomos heringes konzervemért...
Mégis, minden riadalom ellenére felemelő érzés volt egy igazi rókával találkozni! Vörös bunda, bozontos farkinca, ravasz, villogó szempár. Mindig is vágytam arra, hogy találkozzak élőben, közel vele, de nem gondoltam, h valaha is teljesülni fog, pont ott, a kempingben. Tegnap este vadkacsákat is etettünk, így utólag nem tudom eldönteni, melyik élményem volt ijesztőbb... a kacsák körbevettek minket, nem féltek közelebb jönni és onnan várták az égből hulló mannát. Gyanúsan kvákogtak, és méregettek minket... Hitchkoki filmbe illő jelenet.
Hétfőn már indul a móka. Ez a nyár csodálatos volt, és bár nem fért bele minden, ami adódott még volna, mégis így érzem tökéletesnek. Amennyire féltem tőle az elején olyan jól sült el a végén. Nincs okom panaszra. Köszönöm mindenkinek a közreműkődését! :)
Szal, imádok élni... :)
Minden perc töltött.
Minden esemény összhangban volt. Nehéz szorgalmi időszak áll előttem, KD előtt, kevés szabadidővel... Így ez a néhány nap olyan volt, mint egy másik világ. Amikor nem létezik semmi és senki, csak az a két ember, akik egymás szeretetében oldódnak fel s válnak szabaddá.
Tegnap este néztük a csillagokat, amikor hirtelen valami vakarózást hallottunk. Balra néztem és mit láttam? Egy igazi RÓKÁT! Először megijedtem, mit keres ez itt ilyen közel hozzánk a kerítéssel körbevett kempingben? Majd miután a róka nem mutatott támadó szándékot - de a biztonság kedvéért felmenekültem az asztalra, ami a róka számára elérhetetlennek bizonyult - elsomfordált a tűzrakás mellől. Kaját akart, a kuka illatosabb volt számára, mint mi. De egész éjjel füleltem, mikor tőr be a sátorba a paradicsomos heringes konzervemért...
Mégis, minden riadalom ellenére felemelő érzés volt egy igazi rókával találkozni! Vörös bunda, bozontos farkinca, ravasz, villogó szempár. Mindig is vágytam arra, hogy találkozzak élőben, közel vele, de nem gondoltam, h valaha is teljesülni fog, pont ott, a kempingben. Tegnap este vadkacsákat is etettünk, így utólag nem tudom eldönteni, melyik élményem volt ijesztőbb... a kacsák körbevettek minket, nem féltek közelebb jönni és onnan várták az égből hulló mannát. Gyanúsan kvákogtak, és méregettek minket... Hitchkoki filmbe illő jelenet.
Hétfőn már indul a móka. Ez a nyár csodálatos volt, és bár nem fért bele minden, ami adódott még volna, mégis így érzem tökéletesnek. Amennyire féltem tőle az elején olyan jól sült el a végén. Nincs okom panaszra. Köszönöm mindenkinek a közreműkődését! :)
Szal, imádok élni... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése