Hideg. Felhők. Holnap 16 fok. Mi ez kérem, ha nem valami globális szintű átverés. Kavarnak ezek a hónapok, megunták a régi rendet és most mindent felrúgnak.
Vagy csak ez is a globális felmelegedés-lehűlés és éghajlatváltozás része.
Hedvig megérkezett Kisumu-ba. Minden rendben van. Alig várom, hogy beszámoljon az első kalandokról, már maga az út is izgalmas lehetett, 16 óra repülés! Aztán pedig a szolgálat, amit az ottani árvákért tesznek.
Tegnap pont ezen gondolkodtam. Nem csak Hedvig kapcsán. Az emberek miért választanak olyan életet, amiben másokért, csak és kizárólag másokért tesznek? Ingyen, szabadakaratukból, emberbaráti szeretetből? Aztán belegondoltam, milyen jó érzés adni úgy, hogy nem várunk érte cserébe semmit. Adni, mégpedig örömöt. Látni embertársunk arcát ahogy felderül, kilép a hétköznapok szürkeségéből és együtt örvendeznek az Életnek. Ritka pillanatok. Mert az ember életében többet búslakodik és elégedetlenkedik, mint örül.
1 megjegyzés:
èn orulok az osznek!:D
Nagyon szèp vagy ezen a kèpen:)
Megjegyzés küldése