2012. június 17., vasárnap

Két világ küszöbén

Nincs rá szó, milyen érzés volt. Ott volt a Pillanat. Sőt, több is volt, amely végig fogja kísérni az életünket.

Reggel korán kezdődött a napunk. Fél hétkor keltünk, majd egy jó, hűvös zuhany életet lehelt belém. Nagynéném is a kelő Nap sugaraival érkezett, hogy kontyot fésüljön a hajamból. A műalkotás pontosan olyan lett, amilyet szerettem volna. Éva néni kitett magáért és az eddigi legszebb kontyot varázsolta a fejem búbjára. A mennyasszonnyá alakulásom következő állomása a sminkmester volt. Edina - Zsófi kozmetikusa - ragyogó sminket készített, profi mancsok közé kerültem. A készülődéssel hamar eltelt a délelőtt, közben Anyukámék is megérkeztek és egyszer csak a ruhám is betoppant. Sok segítő kéz segített felölteni A Ruhát. Tökéletes volt. Amikor befejeztük az öltözködést, éreztem, jó döntést hoztam, amikor kiválasztottam. Készen álltam a Találkozásra.

KD kint várt a kertben. Bocskai öltönyt viselt, éppen beszélgetett, amikor kimentem. A lépcső tetején megálltam, rám nézett. Az arcán az a mosoly szaladt keresztül, amely évekkel ezelőtt megfogott benne. Indultunk Döbröntére, fényképezésre, hogy létezésünk egy tünékeny másodpercét az örökkévalóság oltárára tehessük.

A menyasszonyi autó kényelmes volt, a sofőrünk pedig végtelenül türelmes. Döbröntére érve Gáti Andrással találkoztunk, KD Nővérének esküvőjén is ő készített képeket. Döbröntén a Bitva patak partján készültek fotók, majd átmentünk az Edvy Malom Fogadóba, ahol szintén lőttünk pár sorozatot, majd a koszorúslányaim is megérkeztek közös képek készítése céljából. András jó hangulatot teremtett a fotózás alatt, kíváncsian várom a képeket!

A fotózás után kezdődött a lánykikérés. Hajdú Péter, a vőfélyünk megérkezése után egyből a kezébe vette az irányítást, nagyon jól vezette a násznépet. A lakodalom során is mindig remekül érezte, mikor kell felpörgetni a társaságot, mikor milyen eseménynek kell történnie. Úgy éreztem, hogy nyugodtan hátradőlhetek, mert itt van és figyel mindenkire.

A lánykikérés után indultunk a Templomba. Csernai Balázs atya meghatóan szép nászmisét celebrált. Örök hűséget fogadtunk egymásnak Isten előtt. Valami különleges volt az Egészben, az Egységben, amit nem kerestünk, mégis megtaláltunk ott és akkor. A nászmise ünnepi hangulata adott valami pluszt, ami az alaptőkéje lett a házasságunknak. (Amikor az esküt tettük, mindig mantráztam magamban a helyes válaszokat, féltem, hogy elrontom és azzal tönkreteszem a harmóniát, ami végigkísérte az egész napunkat.:P)

A templom után az Edvy Malom Fogadóba mentünk. Először KD-vel közösen kellett fát vágnunk, majd az anyósok etettek meg minket cukorral, hogy megédesítsék az életünket. Majd a Malomtól kaptunk két galambot, akiket el kellett engednünk. Egy irányba szálltak, azt beszélik, az jó jel házasságunkra nézve. :) Néhány fénykép elkészítése után következett a vacsora. Az étel nagyon finom volt, bőséges tálakon érkeztek a fogások. Az Edvy Malom tulajdonosa és személyzete egész este alatt a kedvünkben járt és mindent zseniálisan menedzseltek. A zenéről Polgár Gyuri gondoskodott, fergeteges hangulatot teremtett, még Yunina barátnőm kérését is teljesítette, valamilyen koreai szám kapcsán.

Az Edvy Malom tökéletes választás volt a lakodalomra. Mivel az Égiek is támogatták a Nagy Napunkat, pompás idővel áldottak meg minket, így kint lehettünk a tágas udvaron. A négy elem is végigkísérte az estét, fújt a szél, a föld illatát hozta magával, lágyan ringatózott a víz a tavacskában, a Fogadó tulajdonosa, Csaba pedig hangulatos tábortüzet rakott, amit aztán körbe is vonatoztunk. ;)

Az est folyamán úgy éreztem, a megfelelő embereket találtuk meg a különböző szerepekre, akik levették a terheket a vállaimról és láthatatlanul, de mégis érezhetően egyengedték az esküvőnk eseményeit. A vőfélyünk ráérzett, hogy mikor kell megmozgatni az embereket és mikor kell kicsit ülni hagyni őket. Mindig volt valami történés, de aki nem akart részt venni a játékokon, táncokon, azt békén hagytuk. A zene baromi jó volt, a násznép nagyja mindig a táncparketten vitézkedett. A videósunk, Sarlai Péter hősiesen dokumentálta az eseményeket.

Pirkadatkor búcsúztunk el a legkitartóbb vendégeinktől. A Fogadótól nászajándékba kaptuk a Bécsi Barokk szobát. Amikor végre bezuhantunk az ágyba, KD szorosan magához vont, az ölelésében benne volt minden Reménye, Boldogsága, a Jövője.

Összességében Tökéletes volt minden. Hálás vagyok a segítőinknek, akik széppé és felejthetetlenné varázsolták a napunkat.

Nincsenek megjegyzések: