Fáradtságtól terhes pilláim alól nézek ki a monitor villodzó fénye felé. (hú de költői voltam) Tudom, blogom az elmúlt napokban igen egyhangú lett, és lekorlátozódott egy bizonyos téma köré. (Nyaf-nyaf.) Na de, az Élet része, és most nekem igencsak kijutott belőle. Ám nincs okom panaszra. Hehe.
Ma próbáltam a szürkeállományom cillindereibe tuszkolni a szocmunka tételeket. Megintcsak az utolsó percre hagytam, tiszta vizsgaidőszak...Hol van az még? (4 hét...) Megintcsak rádöbbentem, milyen érdekes tárgyaim vannak. (De a pedagógiával akkor sem tudok megbarátkozni... Negatívan kondicionáltak ellene...) Carl Rogers életét már vágom. Most tartok egy kis szünetet, aztán megyek tovább tanulni. Nomeg, kellene rajzolnom két gésát Sipinek, a női önvédelmis plakátokhoz. Először őket hívom életre, aztán a tanulás... Igen, tudom, már negyed tíz van...
Tegnap bementem a kocsmába, Gönye csapatához. Ahogy végignéztem a társaságon, mindenki elég fáradtnak tűnt. Péntek révén leeresztettünk, mint a lufi... (Béla, nem a kutyusodra gondoltam :) Aztán Tehetségkutató estre voltunk hívatalosak, ami igen érdekesen alakult. Végül beköltöztem Gönyéhez, de csak azért, hogy felélhessem a csokiskeksz készleteit. Holnap lesz valami edzés-féle, de nem hiszem, hogy nagyon aktív leszek, a térdem még mindig fájdogál, a seizát elég nehezen viseli. Ebcsont beforr... Szerintem csak nunchkuzni fogok.
Jaj, ezt még el kell mesélnem! (Ha még nem tettem volna, gyorsan utánanézek.) Még nem írtam erről, akkor majd most. :)
Mindig azt hallgatom, az erősebbik nem képviselőitől, hogy mi nők, mennyire tudunk kombinálni. Nah, de ha egyszer egy férfi belelovalja magát, és félrekódolva a jeleket elkezd gondolkodni, akkor abból aztán olyasmi születik meg, hogy a szemem elkererekedik tőle, és értetlenül pislogok az illetőre, mint szőke nő a viccben a rendőrre. Egyik csapattársam hétfőn edzés után megkérdezte Bélámtól, hogy szakítottunk-e Gönyével. Aztán csütörtökön eléálltam, és megkérdeztem, ezt miből szűrte le? Továbbá, legközelebb álljon elém, mert nincs más a világon, mit legjobban utálok, hogyha a magánéletemről a hátam mögött csámcsognak. Eddig még senkinek sem haraptam le a fülét, bárki odajöhet hozzám, és megkérdezheti. Na de, most jön a dolog poénja: ezt a csapattársam abból szűrte le, hogy ha ilyen vérvonal rendezvény van, nem lógunk egymás nyakán, meg mostanában Gönye nem jön a kocsmába értem...stb. Fogtam is rendesen a fejem, mikor ezt végighallgattam. De hallottam a héten még egy összeesküvés-elméletet, szintén egy férfiú agyából pattant ki. De attól most megkíméllek Titeket, és megyek rajzolni.
U.i.: kétszer... :)
Ma próbáltam a szürkeállományom cillindereibe tuszkolni a szocmunka tételeket. Megintcsak az utolsó percre hagytam, tiszta vizsgaidőszak...Hol van az még? (4 hét...) Megintcsak rádöbbentem, milyen érdekes tárgyaim vannak. (De a pedagógiával akkor sem tudok megbarátkozni... Negatívan kondicionáltak ellene...) Carl Rogers életét már vágom. Most tartok egy kis szünetet, aztán megyek tovább tanulni. Nomeg, kellene rajzolnom két gésát Sipinek, a női önvédelmis plakátokhoz. Először őket hívom életre, aztán a tanulás... Igen, tudom, már negyed tíz van...
Tegnap bementem a kocsmába, Gönye csapatához. Ahogy végignéztem a társaságon, mindenki elég fáradtnak tűnt. Péntek révén leeresztettünk, mint a lufi... (Béla, nem a kutyusodra gondoltam :) Aztán Tehetségkutató estre voltunk hívatalosak, ami igen érdekesen alakult. Végül beköltöztem Gönyéhez, de csak azért, hogy felélhessem a csokiskeksz készleteit. Holnap lesz valami edzés-féle, de nem hiszem, hogy nagyon aktív leszek, a térdem még mindig fájdogál, a seizát elég nehezen viseli. Ebcsont beforr... Szerintem csak nunchkuzni fogok.
Jaj, ezt még el kell mesélnem! (Ha még nem tettem volna, gyorsan utánanézek.) Még nem írtam erről, akkor majd most. :)
Mindig azt hallgatom, az erősebbik nem képviselőitől, hogy mi nők, mennyire tudunk kombinálni. Nah, de ha egyszer egy férfi belelovalja magát, és félrekódolva a jeleket elkezd gondolkodni, akkor abból aztán olyasmi születik meg, hogy a szemem elkererekedik tőle, és értetlenül pislogok az illetőre, mint szőke nő a viccben a rendőrre. Egyik csapattársam hétfőn edzés után megkérdezte Bélámtól, hogy szakítottunk-e Gönyével. Aztán csütörtökön eléálltam, és megkérdeztem, ezt miből szűrte le? Továbbá, legközelebb álljon elém, mert nincs más a világon, mit legjobban utálok, hogyha a magánéletemről a hátam mögött csámcsognak. Eddig még senkinek sem haraptam le a fülét, bárki odajöhet hozzám, és megkérdezheti. Na de, most jön a dolog poénja: ezt a csapattársam abból szűrte le, hogy ha ilyen vérvonal rendezvény van, nem lógunk egymás nyakán, meg mostanában Gönye nem jön a kocsmába értem...stb. Fogtam is rendesen a fejem, mikor ezt végighallgattam. De hallottam a héten még egy összeesküvés-elméletet, szintén egy férfiú agyából pattant ki. De attól most megkíméllek Titeket, és megyek rajzolni.
U.i.: kétszer... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése