Hatvan 2007 :)

Nocsak, nocsak... Az Idő még mindig rohan. (Most már igazán szólhatna neki valaki, hogy picit lassítson.) Alig telt el pár hónap, és máris újra Hatvanban találtuk magunkat. Jó volt minden, leszámítva egy-két felhőt életem többnyire derűs egén. Amúgy a rendes, szokványos, a Földet körbeölelő atmoszférán keresztül ragyogó napsütés köszöntött ránk. Sőt, le is égett a karom, és a nozim, kicsit mókásan, mert bekentem naptejjel, és úgylátszik, egy-két pont kimaradt... Aztán az edzés nagyrészét kihagytam, mert a nyakamba varrták az adminisztrációt, számba venni mindenkit, listát készíteni, s majd egyeztetni a központi nyilvántartással. A Sipi vérvonal 73 fővel képviselte magát. Szerencsére nem olyan sokan maradtak otthon, elég sokan voltunk. Aztán délután csatáztunk - a szünetekben meg Robbal "bírkoztunk", még gyúrnom kell, hogy elbírjam, vagy neki fogynia XD- s végül András Kenshin beszélt. Ez most nem volt olyan hosszú, mint tavaly. Miközben beszélt, egy pillangó repült el mögötte. :) Most már biztos, hogy itt a tavasz! Peti mondott egy jó idézetet, ami most nem jut az eszsembe, de meg fogom kérdezni. Elemérrel is sikerült kicsit beszélgetnem, de majd folytatása következik, mert nem volt időm mindent elmesélni, amit akartam. Sipi rámbízta a nunchaku buisness-t. Késő délután meg beültünk beszélgetni a helyi ivóban, aztán egy páran hazajöttünk, s az egyik csapattársamat, Viktort felrángattam magunkhoz. A vonaton megmasszírozták a hátam, és azt állapították meg, hogy enyhe gerincferdülésem van. (Viktor és Tamás szerint is.) Kicsit balra dőlök...

Most meg a Halott menyasszonyt nézzük Hugival. Az egyik kedvencünk. (épp most kérte meg a főhős a halott mennyasszony, Emily kezét... Hu, de izgalmas rész, most jön ki a földből a halott nő..."úgy legyen!")

"Ime a kéz, mely fájdalmad űzi, a kupád sosem ürül ki, mert én borod leszek, ime a gyertya, mely utat mutatt át a sötétségen, ime a gyűrű mellyel megkérem a kezed."

Csütörtökön pszichoterápiák gyakorlaton ültem bent, amikor valaki meseszépen kezdett el zongorázni, nem is bírtam tovább figyelni a pszichoanalitikus terápiák fajtáira...

Pénteken meg Bosykával is talákoztam, Béla meg átjött hozzánk aludni. Elmentünk a Húgom elé, mert elkezdett táncra járni, a közeli szabadidőközpontban. Meglestük a táncukat. Nagyon jó lesz. :)

Ideje zárnom soraim, megyek, és kényelmesen elhelyezkedek a filmnézéshez.

Még mindig imádok élni. (akkor is, ha történetesen duzzogok...XD)

Viktor most döbbent rá, hogy Holtak Földjére került Emilyvel... Jó a film... hehe