Tegnap Morág-tól kaptam Zenét. De ez nem akármilyen Zene, ez olyan, ami megérinti a Lelket, hogy aztán szárnyra kéljen, és meg ne álljon addig a bizonyos Tükörig, ami egy másik, rejtett Világba vezet. Oda, ahol sziklák közé rejtettek el egy ódon Várat, mely büszkén magaslik a sziklákon, melyek talpát a szilaj víz megállás nélkül nyaldossa. Oda, ahonnan a végtelen kék Tengerre nyílik a kilátás, melyet a látóhatáron túl meg sem lehet különböztetni az Ég kékjétől, főleg akkor nem, amikor Vihar korbácsolja a hullámokat, és a Felhők - amelyek máskülönben ártatlan bárányként bégetnek át az Égen Békeidőben csendesen - villámokat szórnak szerteszét, megrémítve az Egyszarvúakat. Oda, ahol egy Öböl bújik meg csendesen a sziklák között, melynek fehér homok a takarója, s ahol a Szép Hölgy és Hű Lovagja kettesben elbújhatnak a kíváncsi szemek elől, oda, ahol csak Ők léteznek egymás számára, mit sem törődve a sirályokkal, és a közelben lubickoló Sellőkkel... S a Váramban hallhatod a Tenger morajlását, mely arra emlékeztet, az Idő csak emberi találmány, a Tenger számára nincs Múlt, nincs Jövő, csak a Jelen, s a benne zajló Élet. E Világban* szárnyak nélkül repülhetsz, csak kiállsz a sziklák szélére, és széttárt karokkal leugrasz a mélységbe, de azelőtt, hogy becsapódnál a hús habokba, dupla orsó csavarral irányt váltasz, s már repülsz is fel, oda, ahol örökké süt a Nap. És onnan fentről látod a messzeséget, a szárazföld belsejében magasló hegyeket, melyek oly' kicsinek, de mégis oly' erősnek tetszenek. Erdők zöldellnek, melyek tisztásokat rejtenek, ahol Boszorkányok táncolnak a Tűz körül, fehér ruhájuk sápadt fényt áraszt a Telihold fényében. Fejükön Margaréta koszorú, önfeledt kacajuk előcsalja az apró virgsziromba öltözött Tündéreket, s éjjeli Tavaszköszöntő mulatozásba kezdenek, miközben Zenéről a Koboldok gondoskodnak. A Zene elvisz oda, ahol csak álmaidban jársz, de ezekről az álmokról senkinek sem mesélsz. Egy Utazásra hív a Zene, s olyan tájakon találod Magad, amit szavakkal nem tudsz leírni. S végül eljutsz oda, ahol van egy Barlang, ami egy újabb Átjáró egy másik Világba, de onnan már nincs Visszatérés. A Barlang bejáratában megállsz, mert még ÉLNED kell. S ekkor felébredsz a "valóságba".
*ez a Világ Nolasyn...
*ez a Világ Nolasyn...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése