2011. május 18., szerda

Panaszkodni tudni kell

 Vagy inkább pampogni. Vagy mindkettő. Kicsit szomorú vagyok, mert a pályázat kapcsán igen sok támadás ért minket. Sőt... Tudtuk, hogy lesznek, akiknek nem tetszik az eredmény, de azzal meggyanúsítani minket, hogy előre kiosztottuk a helyezetteket... Facebook-on egyértelmű, ki kapta a több lájkot, és ha valaki még most is lájkolgatna, hiába teszi, Prnt Scrn-nel megörökítettünk minden képet és szavazatot. Hát lehet próbálkozni...

 Ha nem tetszik valami, először higgadjunk le, dühből sose zúdítsuk bánatunkat szerencsétlen dolgozókra. Lehet panaszkodni, sőt, kell is, ez nekünk is visszajelzés, de lehetőleg ne bunkó módon tegyük meg. Indulatok nélkül. Mert ez a bosszantó, hogy mi itt a lelkünket is kitesszük azért, hogy az emberek fejében rendet tegyünk, erre jön egy-két panaszkodó, aki az egésztől elveszi a kedvünk. Ha olyan okos, akkor jöjjön és dolgozzon itt! Mert akik a pályázaton részt vettek, csupán egy aprócska szegmensét látták annak, amivel foglalkozunk. A média kapta fel a pályázatunkat, mi gondoltuk meghirdetjük és lesz, ami lesz. Hát lett. (És már másodszor kezdek háttal mondatot...)

 De úgy látszik, ez valami magyar sajátosság, hogy nem tudunk kulturáltak lenni. Még mindig hordozzuk magunkban vándorló életünkből és barbár létünkből fakadó egyszerűségünket. Semmi kifinomultság nincs bennünk. Talán éppen erre vezethető vissza, hogy identitásunk sincs. A mi, '80-as generációnknak kihaltak a gyökerei. Talán nem is voltak. Talán sosem lesznek.

 A másik, ami már nem a munkámmal kapcsolatos, de megbotránkoztat az a fórumokon elterjedt sértő személyeskedés. Egyik kommentelő a másikkal vérre menő csatákat vív. Már csak a párbaj-segéd hiányzik mellőlük. A választott fegyver: klaviatúra. Időpont: bármikor. Helyszín: Internet. Cél: a másik lealázása, minél szélesebb szókinccsel. Gratulálok...

 Tehát javaslom, tanuljunk meg kulturáltan pampogni. Mert véleményt kell nyilvánítani, de szép köntösbe tekerve. Az hasznos. Az előrevisz. A gyűlölködés és a düh nem vezet sehova. Elég csak visszatekinteni 1000 éves múltunkra...

 u.i.: újra él a vizsgaidőszak biléta...

Nincsenek megjegyzések: