Először én is azt gondoltam, ami mindenki más sejteni vélt 2001. szeptember 11. okán. Nesze Neked laza bevándorláspolitika, az iszlamista terrorizmus elérte Északot. Aztán kiderült, egy magas, szőke norvég férfi - aki rendőrruhába bújva és hamis személyazonossággal jutott be a szigetre - kezdett lövöldözni. Egyes híresztelések szerint keresztény fundamentalista, aki tébolyult elméjének engedelmeskedve rendezett vérontást, miközben szentül meg volt győződve az igazság győzelméről...
Norvégia egy ország, ami rendben van (volt). Jóléti állam, viszonylag jól menő gazdaság, a válság alig gyűrte maga alá. Nincs szükség megszorításokra, a kormány viszonylag népszerű, bal oldali munkás párt van hatalmon. (Tegyük hozzá gyorsan, hogy nem olyan az ottani baloldal, mint az itteni...) Egyetlen dolog róható fel: a már említett, laza bevándorláspolitika. Amikor néhány éve mi is kint voltunk, döbbenten álltam a csadoros nők látványa előtt. Sehogy sem illett a képbe. Sok-sok szőke fej között feltünedeztek, míg mi nagykabátot viseltünk a hideg ellen, rajtuk a csador lifegett. De úgy tűnt, megtanultak együtt élni, a norvégok nem izgatják magukat miattuk. A pénteki merénylő azonban ezt emelte ki fő okként, mint tetteinek mozgató rúgóját. Talán igaz, talán nem, hogy azért rendezett vérfürdőt a kormánynegyed, majd a kormánypárti tábor lakói között, mert fél, hogy az iszlám elnyomja a kereszténységet. Egyes biztonságpolitikai szakértők szerint (külföldi hírek alapján, a hazai nem minden esetben korrekt...) a merénylő naplója teljesen az iszlám fundamentalista sejtek vezetőinek naplójára hajaz, csak európai kiadásban. 1500 oldalon keresztül pontosan lejegyezte, hogyan fogja véghez vinni tervét. Mindezt a Hit egy álságos másának árnyékában. Mert az a hit, ami őt tettének végrehajtására sarkallta nem egyenlő azzal a Hittel, amit az általa nagyra értékelt (?) kereszténység hirdet. Bár olvastam egyéb elméleteket is arról, hogy mi is állhat a háttérben, ami elképzelhető, de egy globális összeesküvés elmélet része.
Egy biztos, nem lennék a védőügyvédje helyében. Norvégként nem lenne lelkiismeretem elvállalni.
Van még egy, borzalmas következménye a mészárlásnak: bármikor, bárki lehet áldozat. Teljesen mindegy, ki vagy, mit szeretsz, miről gondolkozol. Nem vagy már biztonságban. De az sem jó, ha eztán többet nem megyünk ki az utcára. Ezzel együtt kell élni. Ez a XXI. század öröksége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése