Hugitól kaptam. Nagyon tetszik. Szép. Megfogott.
Hajaj, de szokatlan napi 8 órában dolgozni... aranyéletem volt, amíg én oszthattam be, hogy mikor dolgozom, mikor foglalkozom az egyetemmel és mikor egyéb teendőimmel. Most már kezd beállni rendesen a ritmus, már nem késem le az infopark buszt, bár szeretek sétálni reggelente. Ma is sütött a Nap, ebéd után kiugrottunk a kollégámmal a szomszéd épületbe, beszereztem egy kis csokit. Egész korrekt árak vannak. Szuper az infrastruktúra, szeretem az Infoparkot. Csak az a fránya busz közlekedik lehetetlen időpontokban. Szóval kimentünk az épületből és az arcunkba tódult a napfény. Kicsit álldogáltunk és megegyeztünk abban, hogy meg kellene lógni a Kopaszi-gátra... de végül visszakullogtunk az irodába és szépen dolgoztunk... Holnap prezi lesz, az elmúlt napok eredményeit mutatjuk be. De... nagyon nem egyszerű hiányos és láthatóan kozmetikázott adatokkal dolgozni és varázsolni... Mindenesetre, imádom a munkámat! És az Élet nagyon szeret engem.
Hajaj. Nehéz félév előtt állunk KD-vel. Januártól felfordul az ismert világ és kénytelen leszek lógni két világ között. Egyébként a minap rájöttem, KD inkább Terence Hill-re hasonlít. Őt is nagyon szeretem. Nem rég láttam vele egy újabb filmjét, ahol veteren lovas trénert alakít... kedves kis történet, sok-sok mondanivalóval és szívszorító jelenetekkel. És pacikkal! Az én imádott lovacskáimmal, méltóságos bajtársakkal.
Hajaj. Az egyetemmel MINDEN rendben van. Ez valami hihetetlen érzés. Be tudom fejezni, nem lesz gond. Három vizsgám lesz, a gyakorlati jegyek folyamatosan érkeznek, csak megérte vért izzadni az SPSS-szel és a STATA-val.
Hajaj, nem sokára kiderül, hogy létezik-e az isteni részecske, a Higgs-bozon. A világ végén megismerünk minden titkot.
Hajaj. Már feljebb kúszott a Duna a sziklákon, már nem tudtuk körbesétálni a híd pillérjét, pedig ma végre eljutottunk oda.
Hajaj. Imádok élni. Hajaj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése