Tegnap amikor jöttem haza Vácról megfogott egy pillant. (azaz, több is, de most egyet kiváltképp kiemelnék.) A suli a Konstantin téren van, ahol a Váci Dóm méltóságteljes épülete is helyet foglal. Körbe kandelláber formájú lámpások veszik körbe, és a hideg őszi fuvallatok ellenére még virágok lógnak az oszlopokról. Páratlan látványuk akkor tetőzik, amikor az óra délután 16:51 percet mutat, és a Nap éppen olyan szöget zár be a Föld felszínével, aminek következtében meseszerű világításba vonja a virágot, és az üvegborítású lámpát. Csak akkor, csak abban a percben, és csak a zenesulival szembenlévő lámpást. A többit nem úgy érik a sugarak, h említésre méltóak legyenek, bár azok s a maguk nemében csodásak. Ez az egy volt olyan, amit szívem szerint lefényképeztem volna, ha lett volna nálam gép. Na de, ma még megyek ki Vácra, 5re, drámapedagógia megbeszélésre, szal, ha mázlim van, ma is találkozhatok ezzel a pillanattal.
Apukám a mai napon ünnepeli 60. szülinapját. Szombaton családi banzáj volt, nagy számban gyűltünk össze, és emlékeztünk meg Papamaci koráról. (ami persze nem látszik rajta, m jól van tartva, látjátok, ezért kell a pasiknak megnősülni, és lányos apukának lenni...) Volt finom torta, meg egy rakat kaja (de ismeritek az Anyukám vendéglátói szokásait, azt hiszem nem kell külön bemutatnom :) Szombat óta próbálom elpusztítani azt a hat fajta sütit, ami készült a neves eseményre. És nem csak egyedül indultam e küldetésben...
Vasárnap az égvilágon nem csináltam semmi megterhelőt. Rajzoltam, és pihentem, és feltöltődtem, az udvaron kardoztam, gyakoroltam a fegyverekkel.
Tegnap meló+suli+edzés. Utóbbit Dani tartotta. A végén meg közölte, h bizonytalan ideig nem fog jönni. Mindenkin a kimondatlan búcsú hangulata lett úrrá. Megmagyarázhatatlan okból kifolyólag ott lógott a levegőben, és mindenkire rányomta a bélyegét.
De ma süt a Nap...
Apukám a mai napon ünnepeli 60. szülinapját. Szombaton családi banzáj volt, nagy számban gyűltünk össze, és emlékeztünk meg Papamaci koráról. (ami persze nem látszik rajta, m jól van tartva, látjátok, ezért kell a pasiknak megnősülni, és lányos apukának lenni...) Volt finom torta, meg egy rakat kaja (de ismeritek az Anyukám vendéglátói szokásait, azt hiszem nem kell külön bemutatnom :) Szombat óta próbálom elpusztítani azt a hat fajta sütit, ami készült a neves eseményre. És nem csak egyedül indultam e küldetésben...
Vasárnap az égvilágon nem csináltam semmi megterhelőt. Rajzoltam, és pihentem, és feltöltődtem, az udvaron kardoztam, gyakoroltam a fegyverekkel.
Tegnap meló+suli+edzés. Utóbbit Dani tartotta. A végén meg közölte, h bizonytalan ideig nem fog jönni. Mindenkin a kimondatlan búcsú hangulata lett úrrá. Megmagyarázhatatlan okból kifolyólag ott lógott a levegőben, és mindenkire rányomta a bélyegét.
De ma süt a Nap...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése