Éjjel már tudtam, hogy meghalt Jacko, hiszen a yahoo ettől volt hangos. Akkor az [origo]-n még úgy írták, rohamkocsival bevitték a LA kórházba. Egy korszak megint lezárult egy pop icon távozásával. Ki volt az ember a fekete-fehér bőrbe bújtatva? Sosem fogjuk megtudni, hiszen valószínűleg saját maga számára sem volt tiszta, hogy ő valójában kicsoda. Szomorú. Béke poraira.
Elmúlt a nyafis hangulatom, de ehhez kétségkívül hozzájárult azon kommunikáció, melyet K.D-vel folytattunk le. A történelem hiába ismétli önmagát, ostobság párhuzamokat vonni. Mert igazából nincs párhuzam. Mert a múlt már nem létezik. Ahogy a jővő sem. Csak az itt és most. És ebben a percben újra képes vagyok kiterjeszteni az érzékeimet a világ felé és koherensnek érzem magam benne.
Nagyon-nagyon büszke vagyok a Húgomra! Történelemből és biológiából megdícsérték. Ügyesen helyt állt, az elmúlt tizenkét év minden szenvedése és verejtéke megtérült. Megküzdött érte, és győztesen került felül. Igazi harcos Lélek. Nem hiába az én drága Húgom! :)
Hogyan tovább? Megy az Élete a maga irányába. Rengeteg lehetőség előtt áll, amiket ki is tud használni. Szeptembertől el tud indulni az álmainak útján...
Ma tartjuk Hugi bankettjét. Mivel az osztály nem nagyon áldozott az osztálypénz oltárán, így nem maradt külön arra, hogy még össznépi összkajálás is legyen. Így Anyuék úgy határoztak, itthon tartunk, de csak a közeli barátoknak - azaz az osztály 3/4 részének :P. Megyek is készíeni pompost. NYAM!!!
Az eső pedig olyan jó, hogy van! Ilyenkor mindig érzem az Ég hatalmát, ami egyben megrettent és lenyűgöz is. Hugi Crystalt hallgat. Megérint. Ha most nem kellene a konyhába szolgálatot teljesítenem, leülnék és festenék. Hiszen a Lelkem visszanyerte egyensúlyát pár kedves szónak, tettnek és érzelemnek hatására. Most lehet csak igazán alkotni. Maradandót. Emléket. Aztán továbblépni a következő emlékre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése