A templom kapuja zárva volt. Csalódottan vettem tudomásul, mert be akartam menni elmélkedni. A templom a városban a legjobb hely arra, hogy az ember magában legyen. Így hazaindultam. Közben azon gondolkodtam, hogy veszek egy szelvényt és kitöltöm. Egy számomra ismeretlen lottózóba tértem be. Kint napsütés és meleg, bent félhomály és hűvös környezet fogadott. Hirtelen úgy éreztem magam, mint aki dimenziót váltott. A pulthoz léptem, ahol a kitöltetlen szelvények sorakoztak. A skandit kerestem, meg is találtam, de a tollat nem. Az eladó felé fordultam, aki mutatta, erre. Magamhoz vételeztem a tollat, majd visszatértem a pulthoz. És ott találtam egy másik szelvényt, amin egy szám már ki volt ikszelve. A szelvény engem várt. Így hozzábiggyesztettem a maradék hatot, majd fizettem érte. Megvásároltam az új életem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése