Szerda este

Gondolom az előző bejegyzésből kitaláltátok, hogy ma Padlás zenét hallgattam. Nagyon szeretem, kifejezőnek találom. A holnapi napra nagyjából felkészültem, de azért bennem van a félsz. Most úgy érzem, semmit sem tudok, most még mégegyszer átolvasom a devianciákra az anyagot. Romológiára csak nyolc oldal kell, kaptam kidolgozott tételeket egy védőangyalomtól.

Az első vizsgám pedig 5 lett közigazgatásból. Most ez ad erőt a további küzdelmekhez. Mert ebben a nehéz időszakban egyedül maradtam. Újra kellett építeni a személyiségem. Nehéz volt, de azt hiszem mostanra sikerült, az elmúlt nap eredménye az új szemléletem. Igyekszem megérteni a bennem és másokban végbemenő folyamatokat, hogy jobban lássam az embereket, a Lelküket.

Ma voltam edzésen. Pengéztünk! Elemér tartotta, jól felépített edzés volt. Sajnos nem írhatok róla, mert a Naplóm nyilvános, bárki olvashatja. Legyen elég annyi, hogy nagy élmény volt és egész ügyes vagyok. ;)

Az e havi írástéma pedig a kitartás. Nagyon találó, szorgalmi vége, vizsgaidőszak kezdete, érzelmi gubancok kimeríthetetlen forrása. Jó kis időszak. De közben pedig vibrál bennem egy szűnni nem akaró érzés: élek. (Még milyen szerencse, hogy tényleg nem akar szűnni...:P) Minden napomat teljesen kihasználok arra, hogy megtapasztaljam e világ furcsaságait. Akad bőven. És bár talán lenne okom szomorúnak lenni, mégsem teszem. És nem mások kedvéért, hanem magamért. Ha nem törődnek velem, akkor ha a fejem tetejére állok, akkor sem lesz másként. Ezen nem tudok változtatni, mert rajtam kívül áll. Ezért is volt szükség az átkonvertált gondolkozásra. Kegyetlenül hangozhat, de ezek az új játékszabályok...