Új ösvények a susnyásban

Ma Vácott voltunk, megnéztük az ártéri tanösvényt... Azaz, új utakat kerestünk a pallós mentén. (Egyedülálló módon az országban csak itt van olyan út a Duna ártéri erdejében, ami a talajtól fél méter magasra épített fahíd, ami végigvezet úgy 150 m-en keresztül az ártéri erdőben. Nagyon hangulatos, mitöbb, Gönyével megállapítottuk, hogy romantikus, vadregényes táj. Le is tértünk a "kitaposott" ösvényről, és a kidölt fák törzsén kerestünk új lehetőségeket az ártéri kóborlásra. Elég messze mentünk az úttól, ahol Húgom és István vártak minket. Közben rengeteg leveli béka -akik lényegesen gyorsabbak nálam, de még jó, mert Gólya vagyok- és vörös légivadász sertepertélt körülöttünk. Majd, miután alaposan összemaszatoltuk magunkat, és ettem, továbbindultunk a cukrászda felé. De találtunk egy játszóteret, ahol mindenképp ki kellett próbálnunk azt a csuszkát, ami kötélpályán megy végig. Becsületesen beálltunk a sorba, a gyerekek mögé, és egy menet erejéig "repültünk"... :) Aztán csak eljutottunk a cukrászdába, ahol degeszre ettük magunkat fagyival, a fiúk meg sütivel. Végül felszálltunk a vonatra, ami hazahozott minket. Jó volt ez a nap is. Talán egyike az olyan szabad hétvégéimnek, amikor még van időm mindenre, és nem görnyedek meg a tanulás súlya alatt. Még kialakulóban van, hogy milyenek lesznek a mindennapjaim. Holnap lesz az első edzésem is, két hét után először. Már nagyon hiányzott! Bár, kicsit furcsa lesz újra visszarázódni. A tábor óta sok minden történt, és olyan, mintha egy örökkévalóság telt el volna azóta. Kíváncsian várom az izgalmas holnapokat! Mert minden nap tartogat valamit...;)

Kezd a Shrek... Egyik kedvencem.