Amiről az állomáson felismertek... : ) Bár a térdem be van kötve, az feltűnőbb. Lacival találkoztam ma, mentünk Harry Pottert nézni.
Magánéletről ennyit. Más: álmodtam. Sok mindent, egy korábbi folytatása, még nem egészen állt össze. Amire emlékszem: volt egy fehér lovam, aki beszélt hozzám. Mondta, keressünk egy istállót, ahol szerzünk nyerget és kantárt, hogy nekem kényelmesebb legyen. Találtunk egy lovas farmot, ahol rengeteg ló volt, többnyire a barna szín árnyalataiban. Kaptam nyerget és cikornyás, mesterien megmunkált kantárt. Amint felnyergeltem a lovam, fekete ménné változott... Innen nem tiszta az álom.
Petinek is mondtam ma, nem tudom megfogni, mit érzek. Képtelen vagyok leírni, mert így még nem éreztem. Csak össze-vissza beszélek, de nem kerülök ahhoz közelebb. De nem rágódok ezen, nem vészes. Nah megyek, aludni.
Petinek is mondtam ma, nem tudom megfogni, mit érzek. Képtelen vagyok leírni, mert így még nem éreztem. Csak össze-vissza beszélek, de nem kerülök ahhoz közelebb. De nem rágódok ezen, nem vészes. Nah megyek, aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése