Ma Fehérváron voltunk Anyuékkal -családi kiruccanás :), a Bory várat fedeztük fel. Olybá hatott, mint egy mesebeli séta egy nem evilági helyen. Amint beléptünk a kertbe, egy másik világban találtuk magunkat, ahol "mesélnek" a kövek. Szobrok, rendezett kert, sok lépcső, néhány torony. Aztán Fehérváron találtunk egy babamúzeumot, ami meg időutazásra vitt minket a XIX.-XX. század Játékországába. Mennyivel igényesebb játékokat gyártottak akkor! Most meg... Jól eltelt a nap, jók ezek a családi össznépi kimozdulások. Lettek képek is, de a tököm tele van már a képfeltöltésekkel. (a prágás blog is emiatt szünetel ez elkészüléssel...) Majd feltesek párat, de igazából olyan megoldást keresek, ami direkt képek virtuális tárolására készültek. Majd utánanézek este.
Nem nagyon van kedvem most semmihez. Holnapra kaptam egy mozis programot, Transformers (Linkin parkos zenével!!! :). Este edzés, végre, a Csapattal :) Már hiányoztak. Kedden Dodynak főzök valamit, még a túrán megígértem, bár ő még nem tudja - most már igen XD -, hogy főzni fogok. Hehe. (velőtrázó sátáni kacaj...) Fáj a fejem is, este túl sokáig voltam fenn (volt az hajnal is, amikor elaludtam.) Most éppen a Krokodil Dundee-t nézem :) gyerekkorom kedvenc kalandfilmjét, most is szeretem!
Prága nekem tündérkert volt, és marad is. Mert én olyannak látom. És van aki felismerte Közületek, hogy magamnak írom e sorokat. Teljesen mindegy, mit gondoltok ezek alapján. Nem fogok attól megváltozni, hogy Ti milyennek láttok engem, az a Ti tükrötök fényében van, amiben elsődlegesen Magatokat látjátok, és azon keresztül a világot( de ez így van rendjén). Követem az utam, amerre mennem kell. Időnként meggondolatlan vagyok, de nincs olyan, amit nem lehetne rendbehozni, ha hibázunk (leszámítva a halált, de az nem ide tartozik). Csak megindulni azon az úton, hogy belássuk tévedésünk, az nehéz. És én olyan ember vagyok, aki iszonyat nehezen tűri a kritikát... De elviseli (rosszabb esetben duzzog...XD).
És végül, nem félek a sérüléstől, csak óvatosabb lettem. És ahogy írtad, "soha ne hagyd, hogy a félelem uraljon!" :)
Heh, holnap reggel kávé a férjemmel :) (kedden meg arzénos főzés...XD)
És valóban: No limits, Azurra! :)
Nem nagyon van kedvem most semmihez. Holnapra kaptam egy mozis programot, Transformers (Linkin parkos zenével!!! :). Este edzés, végre, a Csapattal :) Már hiányoztak. Kedden Dodynak főzök valamit, még a túrán megígértem, bár ő még nem tudja - most már igen XD -, hogy főzni fogok. Hehe. (velőtrázó sátáni kacaj...) Fáj a fejem is, este túl sokáig voltam fenn (volt az hajnal is, amikor elaludtam.) Most éppen a Krokodil Dundee-t nézem :) gyerekkorom kedvenc kalandfilmjét, most is szeretem!
Prága nekem tündérkert volt, és marad is. Mert én olyannak látom. És van aki felismerte Közületek, hogy magamnak írom e sorokat. Teljesen mindegy, mit gondoltok ezek alapján. Nem fogok attól megváltozni, hogy Ti milyennek láttok engem, az a Ti tükrötök fényében van, amiben elsődlegesen Magatokat látjátok, és azon keresztül a világot( de ez így van rendjén). Követem az utam, amerre mennem kell. Időnként meggondolatlan vagyok, de nincs olyan, amit nem lehetne rendbehozni, ha hibázunk (leszámítva a halált, de az nem ide tartozik). Csak megindulni azon az úton, hogy belássuk tévedésünk, az nehéz. És én olyan ember vagyok, aki iszonyat nehezen tűri a kritikát... De elviseli (rosszabb esetben duzzog...XD).
És végül, nem félek a sérüléstől, csak óvatosabb lettem. És ahogy írtad, "soha ne hagyd, hogy a félelem uraljon!" :)
Heh, holnap reggel kávé a férjemmel :) (kedden meg arzénos főzés...XD)
És valóban: No limits, Azurra! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése