Délelőtt Anyukámmal és Húgommal vásárolni voltunk, jövőhéten tábor, kell néhány konzerv és CSOKI a túléléshez. (Rengeteg szép emlékem van erről a nyárról ahhoz, hogy Lélekben is túltegyem magam a jövőhéten várható nehézségeken.) A Sparban akadnak szennylapok is, az egyik ilyen címlapján egy esküvő pillanat képe van kimerevítve. Boldog menyasszony különös ruhában az Ezeregy éjszaka meséiből. Belelapoztam, a ruhát nem találtam méltónak egy mennyegzőre, nem éppen klasszikus darab, dehát az ara elmondása szerint a feltűnés volt a lényeg, nohát, akkor a célját elérte. Továbblapozgattam az újságban, még néhány esküvő volt felsorakoztatva, hát igen, az Augusztus klasszikus esküvői hónap, mint a Május, valahogy ez a kettő olyan, amikor a legtöbb pár mondja ki a boldogító igent. (Én a Szeptembert szeretem e szempontból, valahogy az a hónap jelenti számomra az érett Szerelmet.) Esküvői láz tombol. De megakadt a szemem egy cikken, sokak által szídott vagy éppen kedvelt, de történetesen olyan közszereplő "médiasztárról" szóltak a hasábok, aki sokadjára vette feleségül feleségét. Egyszer még rendjén van az ismétlés, de sokadjára... Megölik azzal az esküvő igazi tartalmát és már csak a forma marad meg. Talán pont erre játszanak, a média figyelmére, csillogásra, kivülre sugárzott boldog összképre. "Látjátok feleim szümtükkel, mik vogymuk..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése