Péntek révén a tábor utolsó teljesértékű napja van. Fáradtan, de telve élményekkel zárom az itteni működésem. Élményekkel. Érzésekkel.
Négyes bányató. Hányszor említettem már ezen sorok között. Emlékek tárháza, érzések kavalkádja. A tó körül a part igen változatos, néhol a víz felé emelkedik, s ahol a kemping végén a táborlakók sátrai állnak, ott több méter magasról lehet csak lejutni a hűs habokhoz. De itt nem szoktunk fürdeni. Csak lent, a büfé környékén. Ha innen, a táborból elindulunk a partra edzeni, nagyjából 5-6 percet vesz igénybe, hogy lejussunk. Van idő Lélekben felkészülni az előttünk álló edzésekre.
No, de most itt ülök, a sátrak mögött, teljes panorámáját élvezve a tónak. Előttem tükörsima felszíne tölti ki látómezőm. A zöld szín árnyalataiban pompázó fák ölelik körbe, partján apróbb-nagyobb kavicsok fekszenek, lustán várva a lurkókat, hogy behajítsák őket a vízbe, megzavarva a halak nyugalmát.
Itt ülök és süt rám a Nap. Hat óra múlt, kora este van, a legkedvesebb időszakom, amikor kiváltképp tölt az idő és most kedvemre való is. Széles aranyhíd vetül a vízre, ha ránézek, megvakít, gyorsan be is csukom a szemem és megvárom, míg mindenféle ábra rajzolódik ki szemhéjamon. Amint elmúlik, újra legeltettem a szemem a tájon. Meseszép naplemente vár rám. Itt tényleg megáll az idő, bár egyes viccek szerint itt hajime-től yame-ig tart.
Egyedül vagyok, társaim szétszéledtek, pihennek az elmúlt napok fárasztó munkája után. Erről később. Mozgalmas napokat éltem meg, bár amikor szerda délután leérkeztem, nem igazán találtam a helyem, fokozatosan szoktam bele. Csütörtökön segítettem a mukoso alatt, ahol a gyerekek önmagukkal vívtak látványos és számomra félelmetes küzdelmet. Megérintett. A tűrőképességük határmezsgyéjét feszegették.
Ez a hely tele van emlékekkel. A mai nap az övék. Időnként szükség van múltbéli sétákra ahhoz, hogy megfejtsem, ki is vagyok valójában.
Így hát, ideje mennem és visszaadnom ezt a percet az emlékezésnek. Ahogy itt ülök egyre jobban értem, miért áll előttem az életem. A Nap felé fordítom orcám és értelmet nyer minden egy tünékeny másodpercre. Ideje van meditálni.
Négyes bányató. Hányszor említettem már ezen sorok között. Emlékek tárháza, érzések kavalkádja. A tó körül a part igen változatos, néhol a víz felé emelkedik, s ahol a kemping végén a táborlakók sátrai állnak, ott több méter magasról lehet csak lejutni a hűs habokhoz. De itt nem szoktunk fürdeni. Csak lent, a büfé környékén. Ha innen, a táborból elindulunk a partra edzeni, nagyjából 5-6 percet vesz igénybe, hogy lejussunk. Van idő Lélekben felkészülni az előttünk álló edzésekre.
No, de most itt ülök, a sátrak mögött, teljes panorámáját élvezve a tónak. Előttem tükörsima felszíne tölti ki látómezőm. A zöld szín árnyalataiban pompázó fák ölelik körbe, partján apróbb-nagyobb kavicsok fekszenek, lustán várva a lurkókat, hogy behajítsák őket a vízbe, megzavarva a halak nyugalmát.
Itt ülök és süt rám a Nap. Hat óra múlt, kora este van, a legkedvesebb időszakom, amikor kiváltképp tölt az idő és most kedvemre való is. Széles aranyhíd vetül a vízre, ha ránézek, megvakít, gyorsan be is csukom a szemem és megvárom, míg mindenféle ábra rajzolódik ki szemhéjamon. Amint elmúlik, újra legeltettem a szemem a tájon. Meseszép naplemente vár rám. Itt tényleg megáll az idő, bár egyes viccek szerint itt hajime-től yame-ig tart.
Egyedül vagyok, társaim szétszéledtek, pihennek az elmúlt napok fárasztó munkája után. Erről később. Mozgalmas napokat éltem meg, bár amikor szerda délután leérkeztem, nem igazán találtam a helyem, fokozatosan szoktam bele. Csütörtökön segítettem a mukoso alatt, ahol a gyerekek önmagukkal vívtak látványos és számomra félelmetes küzdelmet. Megérintett. A tűrőképességük határmezsgyéjét feszegették.
Ez a hely tele van emlékekkel. A mai nap az övék. Időnként szükség van múltbéli sétákra ahhoz, hogy megfejtsem, ki is vagyok valójában.
Így hát, ideje mennem és visszaadnom ezt a percet az emlékezésnek. Ahogy itt ülök egyre jobban értem, miért áll előttem az életem. A Nap felé fordítom orcám és értelmet nyer minden egy tünékeny másodpercre. Ideje van meditálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése