2007. július 2., hétfő

Az önjelölt konyhatündér kalandjai 1

Folytatásos történetnek ígérkezik...

...és aztán kinyítottam azt a szerkezetet, melyben a muffinok sűltek. Meleg áradt ki belőle, de a muffinok szépen megnőttek, s a jelét sem mutatták annak, hogy össze akarnának esni. És nem is estek. De feltűnően fekete színük volt. Na nem azért, mert odaégtek volna... Hanem elszúrtam a receptnél a kakaópor kiadagolását... (150 g-ot tettem bele, meg nem mondom mennyi helyett...) Ehető, meg finom, csak nagyon tömény... Egy fél muffintól úgy érzi magát az ember, hogy egy életre jól lakott édességgel. Ennyit a csokis muffinról. Holnap sütök újat. : ) De nem félek attól, hogy ez a nyakamon marad. Tejjel könnyen fogyasztható. (főleg a 3,5ös zsíros tejjel, én tényleg nem értem mi az élvezet abban, ami ultra light tej?)

Edzésen ki kellett állnom a térdem miatt. Most már komolyan veszem, ha egy picit is el kezd fájni, mert nem akarom kockára tenni a komplett eltiltást a mozgástól (mint már írtam, az lenne a halálos ítélet számomra.) Figyeltem a többieket, ahogy csatáztak. Közben érkezett egy érdeklődő köreinkbe. Bosnyák, és a hite szerint muszlim. Úgy köszönt nekem, hogy salem alejkum. Kezet fogtam vele, bemutatkoztam, mint ahogy máskor is szoktam. Aztán leültünk, és beszélgetni kezdtünk. Kérdezett az edzésekről, én válaszoltam. Aztán mikor vége lett az edzésnek, nem a szokásos helyre mentünk, hanem kerestünk egy kis zöld területet a Szigeten, és ott ültünk le beszélgetni a Csapattal. Gábor - az új srác - sokat mesélt a vallásáról. Számomra igen érdekes volt. Tetszett a hozzáállása az Élethez. Sok szenvedésen van túl, de még mindig képes mosolyogni. Meghívott mindenkit a Mecsetbe teázni és/vagy kávézni, a Magyar Muszlimok által épített és fenntartott épületbe. Nekünk lányoknak úgy kell felöltöznünk, és kendővel eltakarni a hajunk, hogy ne látszódjon majd ki sem a lábunk, sem a karunk. Gábor (sajnos az arab nevét nem tudtam megjegyezni) elmagyarázta, hogy milyen a Hetedik Paradicsom hitük szerint. Így már érthető. Azt is elmondta, hogy ha egy terrorista felrobbantja magát, és ártatlanokat öl meg, akkor már nem muszlim többé, hanem gyaur.

Ezért is szeretem az edzéseket. Mindig új emberekkel találkozom, akiknek érdekes, és tanulságos életútjuk van.

És nem utolsósorban, a Barátaim is ott vannak : )

Olvasok egy könyvet, de még nem mondom meg, mit, az elején tartok, és számíthattok egy hosszú bejegyzésre, amint a végére értem. Eddig tetszik.

Pszichoanalízáltam (már megint) jobb alany hijján magam. Rádöbbentem, miért festek szárnyas tündéreket. Az ok igen egyszerű, de nagyon személyes, és ezt inkább megtartom magamnak.

Végszóként megjegyezném, véletlenek márpedig nincsenek, minden okkal történik, amiket nem minden esetben kell megértenünk, csak elfogadnunk, és élnünk az új helyzetek adta lehetőségekkel...

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

A következő szériás muffinra kiváncsi vagyok, örülök hogy moistanában ilyen felszabadult vagy:)