2007. október 26., péntek

Ennek a bejegyzésnek nem lesz címe

az est vége az lett, h egy kis tequilla is elfogyott. a gold féle, ami nem a só-citrom, hanem a fahéj-narancs kombináció. ízlett... jobban, mint a silver.

káosz. ez van most körülettem, de nem kell aggódni. megoldom. : )

ma arról beszélgettünk a csajokkal a vonaton, h kinek mi a korlátjai. ami szerintem nevetséges. az emberek mindig azt gondolják, h nem képesek erre, vagy nem képesek arra. pedig csak arról van szó, h nincs bennük elég bátorság, h elinduljanak egy ismeretlen úton. náha kockáztatnunk kell, sőt, nem néha, szinte mindig. kockáztatnunk kell, m ebből áll az élet. tovább kell mennünk, ha egy akadály gördül elénk, az is értünk van, nekünk kell megoldanunk. és ebből tanulunk. ettől leszünk majd bölcs nagyszülők. ők sem úgy születtek, h minden tudás a birtokukban volt. és gondold el, megélni akarod, vagy kivülről akarod nézni az életed. a döntés a Te kezedben van.... vagy mi.

Nincsenek megjegyzések: