2007. október 4., csütörtök

Kettesben / Walter Trobicsh gondolatainak tolmácsolása az én tükrőmből...

Nem is olyan egyszerű ez. Megfogni, megfogalmazni, értelmezni, és aszerint élni, ahogy kigondoltuk. Nem is olyan egyszerű ez. Ha jobban a dolgok mögé megyünk, mint amennyire a felszin engedi, akkor rájövünk erre. De mire? Hogy nem is olyan egyszerű ez. Pedig az, csak túlbonyolítjuk.

Kapcsolatok. Szövevényes útvesztők, vagy egyenesen futó ösvények? Sztem sem ez, sem az. Nincs olyan, h jó kapcsolat, vagy rossz kapcsolat. A kapcsolat maga van. A milyensége az már más kérdés. De mindig két félen múlik. Képzeljetek magatok elé egy kétszemélyes kenut, meg egy kajakot. Ha a kenuból bármelyik fél kiesik, akkor az egyensúly megbomlik, és a kenu csak körbe-körbe pörög, de nem jut előre, hiába evez kétségbeesetten a másik fél. De azok, akik kajakban ülnek, ha az egyik fél kiesik, a másik tovább tud menni, akár egyedül is.

Tudjátok, az elmúlt hónapokban nagyon nem értettem a házasság lényegét, és csak egy papírt láttam benne, ami bonyolítja az elválást. De mostanra átértékelődött bennem, és úgy érzem, a házasság nem pusztán egy papír, hanem sokkalta több. Sátor. Egy sátor, ami három biztos alapon áll. Házasság elhagyással kezdődik, a szülői házból kiválás, a lelki kötődés megszűnése, h a saját családot biztos alapokra helyezzük. (így ki lehet kerülni az "Anyós-problémát"). Ragaszkodás a másik pillér az elhagyás után. Egymásért lenni, de ez nem a birtokló ragaszkodás, ami a mi önző érdekeinkből jön létre. Ez a szerelem. Végül a harmadik tartórúd az egy testté válás. (de az egy testté lenni azt is jelenti, h megosztani az életünket, az örömeink, a bánatunk... stb.)

Nehéz küzdelem a házasság, nem csak móka és kacagás. De... :)

Nincsenek megjegyzések: