Éjszaka seprűvel rohangálni a kihalt kertvárosban: őrültség. Dehát, úgyis bolond vagyok... Sikerült egy idősebb pasast megijesztenem, nem teljesen szánt szándékkal, csak vinyogva rohantam el mellette... miközben egy seprűbe kapaszkodtam... Ezzel kiérdemeltem a Bátorság Érmet. :) (Fényes nappal azért nem tenném meg... :D)
Morag otthona elvarázsolt kastéllyá változott át, töklámpások, pókháló, csontváz, sírkő... minden, ami egy boszi-buli ízléses díszletéhez kell. Nem beszélve a palackozott vérről... És persze Mickey, a Ház mindenkori Ura és Parancsolója. A Főmacska.
Elő-halloween és utószülinap. Egyetlen vörös hajú - evégett igazi - boszorkányunk szülinapját is megünnepeltük.
Éjjel jósoltunk, kísérteties volt, hiszen olyan lapok kerültek elő, amik teljesen leírták a jelenem. Meglehet véletlen, meg általában nem hiszek bennük, de arra, hogy megmutassa a múltat, tökéletesen alkalmas volt. És a jövő? Nos ugye, az mindig változik, így megjósolhatatlan.
Éjjel jósoltunk, kísérteties volt, hiszen olyan lapok kerültek elő, amik teljesen leírták a jelenem. Meglehet véletlen, meg általában nem hiszek bennük, de arra, hogy megmutassa a múltat, tökéletesen alkalmas volt. És a jövő? Nos ugye, az mindig változik, így megjósolhatatlan.
És talán nem is kell tudnunk és ismernünk. A jelenünk sokkal fontosabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése