2011. szeptember 20., kedd

Modern Család

 Olyan fél 1 fele felriadtam, valamit álmodtam, szegény macskám is lerepült az ágyról hirtelen mozdulatom következtében (de aztán visszajött és szemrehányóan rám nézett, a beszürődő fényben dühösen villogtak sárga szemei...).

 Aztán sehogy sem jött álom a szememre, úgy éreztem magam, mint aki teljes mértékben kialudta magát. Ezzel is csak a gyanúm erősödik, hogy az insomnia egy tipusa gyötör... (nem sokan tudják, hogy nem csak az számít kóros alvászavarnak, ha nem tud elaludni, mint a Gépészünk, hanem az is az insomnia egy válfaja, ha minden külső ok nélkül megébred valaki "idő előtt"). A macskám persze most is alszik. Őt aztán semmi sem akadályoztja kedvenc tevékenységének gyakorlásától.

 Hajnalig bámultam a monitort, felfedeztem magamnak a Modern Család című sorozatot. Mellékesen megjegyzem, hétvégén sok díjat nyert, így gondoltam adok egy esélyt neki. Szerelem volt első látásra, miután a pilot epizódot megnéztem. Humoros, kedves kis történetek, hétköznapi emberek hétköznapi igényekkel és a végén mindig leszűrjük a tanulságot. 

 Modern Család, avagy, hova fejlődtünk az ipari forradalom óta. Igen tudom, ez a vesszőparipám, hogy a manapság gyakran hangoztatott frázis, miszerint a családok átalakulóban és veszélyben vannak nem a '60as évek fogyasztói mellékterméke, ez a változás már a XIX. század közepén elindult. És azóta sem találjuk a helyünket a családban. Tavalyi félévben család és háztartás óráink voltak, ami egyáltalán nem a családi életre neveléssel volt egyenlő ;) inkább azt jártuk körbe, hogyan tudjuk a társadalom alapépítőköveit meggyógyítani, vagy egyáltalán, bajban vannak-e a családok. Ehhez a kérdéshez mindenki hozzátette szubjektív tapasztalatait, család élményeit, ennek következtében az első gyakorlaton már nem tudtunk abban megegyezni, mi számít családnak. Egy házaspár? Vagy egy házaspár gyerekkel? Vagy bármilyen pár gyerekkel? Mikor és mitől leszünk egy család? 

 A történetben három család minden napjait követhetjük nyomon. Ez a három család rokoni kapcsolatban áll egymással, ami az első résznek csak a végén derül ki, de ettől olyan felismerése támad az embernek, hogy végérvényesen elköteleződik a sorozat iránt. Nem mondanak ki nagy dolgokat, egészen apró, emberi mozzanatoknak lehetünk tanúi. Kicsit ebben, kicsit abban felismerjük a saját családunkat. És bár talán néhol igyekszik idilli lenni, de igazából csak azt mutatja meg, amire vágyunk.

 És talán új, tartalmas értelmet nyer a modern család definíciója.


Nincsenek megjegyzések: