Vihar készülődik

Te Jó Ég. Az internet függőségem oltárán áldozva barangolásaim során a cyber hálón ráakadtam az öt új miniszterre, akik ma tették le az esküt. (De minek? Egy bukott kormány eleve bukott miniszterei, van bőr a képükön ehhez az arcukat és a nevüket adni. Ha Japánban élnének, akkor már rég harakirit kellett volna elkövetniük, hogy tisztává mossák beszennyezett nevüket.) Na de az ötös fogat egyetlen női tagja úgy néz ki, mint Umbridge professzor, aki előbb Roxfortban, majd a Mágiaügyi Minisztériumban végezte "áldásos" munkáját (és mindenki utálta érte, persze, a Halálfalók nem, dehát, ők szórták rá az Imperius átkot). Öregem, ez durva. Nem találok rá szavakat, amik jobban fednék megdöbbenésem.

A politikát még mindig utálom, olyan mocskos, hogy új szót kellene ráalkotni, ami "méltóan" kifejezné. (Nyelvújítók, íme itt a feladat, lehet próbálkozni...)

No és a magyar érettségi tételek... Én már rég feladtam, hogy megértsem ezt az új rendszert. (Biztos csak én vagyok hozzá kevés, de mint KuKa tagnak illene tudnom...)

Magyar érettségi 2008.

Szövegértési feladat: Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv című, a Magyar Rádió Szonda című műsorában elhangzó riporttal volt kapcsolatos.

A szövegalkotási feladat témái:

1. Érvelő fogalmazást a következő témában: "Milyen arányban nyerünk vagy veszítünk azáltal, hogy egyre kevesebb tevékenységet végzünk személyesen, egyre több a készen kapott technikai és kulturális elem a tevékenységeinkben".
   
2. Egy adott mű bemutatása, Petelei István: A könyörülő asszony című novellája.
   
3. Berzenyi Dániel: Horác és Vas István Vides ut alta stet című verseknek összehasonlítása.

Azt hiszem az elsőt választottam volna, ha ma kellene érettségiznem. (Szerencsére még a régi jó kis rendszerben érettségiztem, méghozzá verset elemeztem, Vörösmarty: Gondolatok egy könyvtárban. Akkor még nem is sejtettem, hogy egyszer én is könyvtáros leszek...) Egy könyvtárban amúgy is adott az elmélkedés. Könyvek bölcs illata lengi be a teret, ami beívódik az ember tudatába és akaratlanul is gondolatokat ébreszt. Sok minden van, amit nem tudunk erről a világról. Dolgok, amikre nincs jobb szó. Na de ebbe most nem megyek bele. Tegnap este amúgy is alaposan kiveséztük eme témát Morag-val. (Azért az MSN is jó valamire, noha az érzelmek nélküli kommunkiációról beszélhetünk csak esetében.)

Közben csendben el kezdett esni az eső. Hideg van, de mégsem fázom. Valahogy most jól esik az időjárás éríntése.

Nem találok jó végszót most ehhez a bejegyzéshez. Bár így is annyi minden van, amiről nem írok, mert csaponganak a gondolatok, folyamatosan születnek és érlelődnek bennem. Upsz, odaégettem a rizst, most mennem kell... Végszó.