2008. május 10., szombat

Tökéletes szombat délután

Amikor tényleg a helyükön vannak a dolgok. Ott, ahol lenniük kell. És az idő sem szorongat. És bár tudom, hogy semmi sem tart örökké, én mégis örülök azoknak a perceknek, melyekben egy rövidke érzés erejéig az örökkévalóságot élem meg.

De vannak olyan helyek a Földön, ahol tényleg megáll az idő. Vácott az Ártéri Erdő is egy ilyen hely. Ma ott töltöttünk el hosszú-hosszú perceket, miután a suliban elintéztem, amit kellett. Az Ártéri Erdőben egy deszkákból készített út fut hosszan be a mocsárba. Ma egy siklót is láttunk, ott úszott el mellettünk. Majdnem megijedtem, de a hős lovagom megvédett, de mondjuk a sikló sem mutatott támadási széndékot, csak nyelvét eregette felém. A békák közben szüntelenül kurutyoltak, egy kacsa pár hétköznapjaiba is betekintést nyertünk. Emberektől mentes csend vett körbe minket, a Nap a víztükör felszínén játszott. Tökéletes volt minden egyes eltelt pillanat.

Nincsenek megjegyzések: