Aki ma előbújt a barlangjából, a Fővárosi Állatkertben (igaz, egy kis csalás révén...).
Ma Vácott jártunk. Az ártéri erdő még mindig egy elvarázsolt hely! A szélén mohával borított deszkákon elindulsz, egyre beljebb és beljebb. Talán elsőre kopárnak tűnik, de ha jobban körbenézel, meglátod az Életet, ami ott dobog benne. Bár az erdő még mély téli álmát alussza, ám rejtett zúgokból madarak éneke hallatszódik.
A tanösvényen tett sétánk előtt beszaladtam a fősuliba, már csak a gyakorlatomat kell beíratnom, s amilyen mázlista vagyok, meghosszabbították az index leadási idejét, így még időben leszek. Hétfőn nyugiban felveszem a tárgyakat, délután beíratom a jegyem, este edzés. Kedden kivonatozok Vácra, bemegyek a drámaped. tanszékre is, hátha bent lesz a tanárom. Aztán még mindig lesz öt teljes és egy fél napom az oktatás kezdetéig.
Nem tudom, ki hogy van vele, de én most tökéletesen érzem magam a bőrömben. :)
A tanösvényen tett sétánk előtt beszaladtam a fősuliba, már csak a gyakorlatomat kell beíratnom, s amilyen mázlista vagyok, meghosszabbították az index leadási idejét, így még időben leszek. Hétfőn nyugiban felveszem a tárgyakat, délután beíratom a jegyem, este edzés. Kedden kivonatozok Vácra, bemegyek a drámaped. tanszékre is, hátha bent lesz a tanárom. Aztán még mindig lesz öt teljes és egy fél napom az oktatás kezdetéig.
Nem tudom, ki hogy van vele, de én most tökéletesen érzem magam a bőrömben. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése