2008. február 24., vasárnap

Tavaszi szél

A függöny lágyan meglibben, ahogy a nyított ablakon át betódul a balzsamos levegő. Szuszi a szoba közepén ül, gombszemeit csodálkozva szegezi a világra. A szobát jázmin illat édeskés íze lengi be vanilíás mécses pislákol a zongorán. Tökéletes vasárnap délután. Lopott idő a képzelet szárnyán való száguldozásra. Rend van, csend, béke. Nyugalom árad szét bennem. Napok óta először érzem biztosan, hol a helyem. Talán egy tűnékeny pillanata ez létemnek, amikor minden ott van, ahol lennie kell.

Nincsenek megjegyzések: