Még Gönye adta a mancsomba Coelho-tól az Alkimistát. Magamtól nem kezdtem volna el olvasni, nem szeretem a sikerírókat, mert úgy érzem, a média alaposan manipulálja, kiből lesz valaki, akit imádhat, bálványozhat a nép. De amikor elolvastam a történetet, rájöttem, nem volt igazam és elhamarkodottan ítélkeztem Coelho felett (ez még 2007-ben történt, vagy nem).

 Az a Szerelem, ami a Világlélek nyelvén íródott, nem áll a Személyes Történet útjába. Ez így van jól. Nem fojthatjuk meg a másikat a szerelmünkkel. Mert ha mégis korlátozuk a Társunk szabadságát önös érdekeinkből, akkor az nem szerelem, hanem saját függőségünk manifesztációja. Boldog az a Pár, aki megélheti, milyen is az igazán inspiráló, türelmes, gyengéd Szerelem...

*

 Jön a Halloween. Csajparty lesz (boccs, fiúk, de gyanítom Ti nem vonulnátok velünk végig a városon boszorkánysüvegben és estélyiben...). Sütipartyt karácsony előtt tartunk, Hugi fellépése utáni héten. Már várom, hogy megint kislányok lehessünk kicsit, távol minden felnőttes őrülettől.

Egy kis hangulatcsináló, szintén az egyetlen, drága Hugicámtól (a jó testvérkapcsolat titka a működő wifi...)