Jól eltalált sorozat, ha hétfőnként itthon vagyok, mindig ráakadok a comedy-n, bár most kicsit későn kapcsolódtam be... áh és éppen mos szakítanak. Hát nem ez a csaj lesz a Mother. Barney valamire készül... és igen, igazam lett... jól van, élő közvetítésnek vége. Ma modern családot sem tudok nézni, a gépem karbantartás alatt odabent. De sebaj, már is kezd a SP. Csak, hogy ebből már minden részt láttam, ééééééés nem sokára jön az új évad! Már nagyon várom, mert elég furán fejeződött be a legutolsó rész. (Mondhatni, nagyon szarul...)
Ha hétfő, akkor pedig játék csoport ;). A játék jó. A játék kell. A játék visszavezet a bennünk rejlő gyermekhez. Egyetem után visszamentünk a céghez, nagyon fárasztó napunk volt, tulajdonképp a hétfő a legrosszabb, mert akkor zsínorban négy óránk van, kettő dupla, mégpedig empirikus munkaerő-piaci politikák. Avagy STATA, én így szeretlek. Dorottyát bevártuk, majd irány a mi kis titkos játszóhelyünk. Egy biztos, még van mit fejlődnöm asztali teniszben ;) De csocsóban lassan verhetetlen leszek :P
És ugye ódákat lehetne zengeni a játék gyógyító erejéről. És a legjobb az egészben az, hogy együtt vagyunk, egész héten más merre sodor minket az élet nagy tengere, de ilyenkor világaink újra ütközni tudnak.
Este még legkedvencebb Dokornőmmel is találkoztam. Bár kis hijján elcitált az ügyeletre egy kis pocakfájás miatt. :) Nagyon fog hiányozni. Ő sem itt tervezi a jövőjét. De lassan kezdem megérteni, az én generációmnak itt nincs jövője. Elvették tőlünk. Talán. Pedig néha szeretnék kiállni és kiabálni, hogy ne menjetek, maradjatok és alkossunk együtt egy új jövőt, de aztán mindig történik valami, ami elveszi lelkesedésem, amitől letörök és nincs motivációm élni sem.
Most sincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése