És hát elérkezett az első Corvinus-os vizsgaidőszak! Csendben kúszott az életembe, még Karácsony előtt. Eddig még túléltem minden próbatételt számomra elfogadható eredménnyel (értsd: jeles... :P Dody kedvéért...) A mai vizsga alatt azonban rezeg a léc. Szabadon választott tárgy: aktuális nemzetközi kérdések. Még gólyatáborban - mert ugye lerugdaltuk magunkat Tatára - volt egy előadás az afganisztáni helyzetről. Nagyon érdekes volt, magával ragadott minket az előadó lehengerlő stílusa, így szeptemberben felvettük a tárgyat.
És meglehet, ez a döntésünk vizsgaidőszak végére 9 000 forintba fog fájni... (nem teljesített tárgy: 3 000 HUF/kredit...)
Nu, ennyit károgásról. Az ANK mellett szól, hogy kinyílt a szemünk a világra. Csak kár, hogy vizsgával rontották el az élményünket... Képzeletbeli utazást tettünk Keletről Nyugatra, hosszasan időztünk az afgán-iráni-iraki góc ponton Pakisztán érintésével, természetesen Szomália sem maradt ki. Kína felfedte "Gyöngysor" stratégiáját, az EU pedig a roma-politikáját. A NATO is mesélt az új egyezményéről, miközben Oroszország továbbra is csak álmodozhat tagságról. Obama bukott az időközi választásokon, Brazília viszont szárnyal GDP-ben. Mexikóban nem életbiztosítás az élet, a helyiek szerint "Bagdadban biztonságosabb". Szóval izgalmas utazás volt.
Ma tárgyfelvétel is volt. Bosszantó, hogy minden félévben muszáj felvenni egy szabadon választható tárgyat ahhoz, hogy meglegyen a 30 kredit...
Az Óévben új családtag költözött hozzánk: Benjamin Franklin reinkarnációja egy teknős képében. (Bár még mindig nem eldöntött, hogy fiú-e vagy lány.) Naphosszat azon töri a fejét, hogyan hozhat létre egy független Teknős államot, ahol a fű mindig zöld, kákics, lóhere és tyúkhúr borítja, salátaföld a villanegyed és a Nap mindig melegen tűz. Mivel a gondolkodás mindig elfárasztja, ezért sokat alszik és eszik és... hát igen, a kiválasztó szervrendszerre is jól működik. Látnotok kellene, ahogy a salátalevelekkel birkózik: mint a buldózer megy előre: ham. ham. ham... nem látom, mikor vesz levegőt két harapás között... no igen, csak szuperlatívuszokban tudok írni róla.
Szuszi komolyan féltékeny a csöppnyi jövevényre. A múltkor is bemászott a tekváriumba Franky Baby mellé. Nagyon érdekes megfigyelni, ahogy a két különböző fejlettségi szinten álló állat(ka) hogyan próbálja megfejteni a másik létezésének mivoltát.
Nu, mai állatsztorikról ennyit. Folytatása nem biztos, hogy következik ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése