2006. július 29., szombat

Véletlennek tetsző, tovatűnő pillanat

Tudom, hogy nincsenek véletlenek. Noha, sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy egy váratlan találkozás csakis a véletlen műve lehet. Én sokkal nagyobb dolgokat vélek sejteni minden mozzanat mögött, amik keresztül szövik az életem. Nem véletlenül találkozom emberekkel az utamon. Akik velem szembe jönnek, közülök akad, aki nekem segít dolgom végzésében, akad, akinek meg én segíthetek megtalálni önmagukat. Ez véletlen lenne? Aligha.

Nincsenek megjegyzések: