Már csak egy hét. Ezennel hívatalosan is megkezdődött a visszaszámlálás, egy hét múlva ilyenkor már Délegyházán leszek, és küzdeni fogok a Nap és a szúnyogok egyvelege ellen. Az első edzőtábor. Félelemmel vegyes érzelmekkel tölt el a gondolat, hogy nem sokára ott lehetek. Ugyanakkor, már várom is. A Klán együtt fog tölteni öt napot, jóban-rosszban kitartunk egymás mellett. Futunk, edzünk, és építjük a Barátságainkat. Összetartozunk, noha nem a tiszta vér szava köt össze minket, hanem a Tisztelet és a Szeretet. Ezért vagyunk. Támogatjuk egymást, olyan, mint egy nagy Család. Csak az nem tudja megérteni, hogy miről beszélek, aki még nem tapasztalta meg a feltétel nélküli elfogadás páratlan érzését. Sőt, továbbmegyek, itt mindenki az lehet, aki, és mindenki önmagához mérten fejlődik. Ebben is segítjük a másikat. Van olyan, aki "abban" jó, van olyan, aki meg "ebben". Ha valaki ezt a Szeretetet megérzi, megtapasztalja, nehezen tud lemondani róla, de miért is kéne? " A kötelék, mely az igazi Családod összefűzi nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet, és a benne lelt öröm. Ritka, hogy egy Család tagjai egyazon fedél alatt nevelkedjenek." Szandival ketten maradtunk lányok a fehérövesek között. A többieket sajnos ilyen-okból kifolyólag nem engedett el a doki. Sebaj, majd ketten, egymás Lelkét ápolva végigharcolunk. :)
1 megjegyzés:
Megjegyzés küldése