Ma van az Anyukám szülinapja. Apuval és a Húgommal sütöttünk diótortát. Egész jó lett. :)
Megtanultam nagyjából az Amaranth-t. Annyira csodás sorrendben követik egymást a hangjegyek!
A minap eszembe jutott a felvételim az első zongora órámra. Péntek délután volt, a Somogyi Béla utcai általános iskola új épületében, a harmadik emeleten, a lépcsőtől balra, hátul lévő szobában volt a meghallgatás. Lágy szeptemberi napsütés kukucskált be az ablakon. Az udvaron lent a felsőbb évesek fociztak, hangjukat tompán hozta fel a szél. Hat éves voltam, alig értem fel a zongora billentyűit. A széket meg kellett magasítani, és a lábam alá egy dobozt tettek, hogy kényelmesen, egyenes háttal ülve érhessem el a billentyűket. Tapsolnom meg énekelnem is kellett /akkor még tudtam.../, megvizsgálták a ritmuérzékem is. Felvettek. Kilenc éven át jártam tanárhoz. Bartók darabjait leszámítva, nagyon szerettem minden klasszikust játszani. Az utolsó vizsgámon már több volt a vizsgáztató tanár, mint diák. Nagyon izgultam, de ennek ellenére - valami csoda révén - hibátlanul játszottam. Aztán jött a törés az életemben. Összevesztem a zongoratanárommal. Apróságon, lényegtelen valamin. (Ő volt a negyedik tanárom, mert mindig elmentek szülni/karriert építeni a tanárnőim) Mivel ő volt az egyetlen férfitanárom a kilenc év alatt, ha nem lett volna az az ostoba vita, akkor még most is járhatnék hozzá, nem hiszem, h elment volna szülni... Tehetségnek tartott és szerette volna, ha továbbmegyek, megálmodta a jövőmet. De nem ez volt az oka nézeteltérésünknek.
Hiányzik a régi hangulat, a karácsonyi, évvégi koncertek. Egyszer egy csellózó lányt kisértem zongorán. /ezt tartom "pályafutásom" csúcsának, egyrészt az abszolút kedvencem, Beethowent játszottunk, melankólikus dallamokat varázsoltunk a koncertterembe./
Tavaly a fősulin volt alkalmam egy félévet újrajátszani, tanári felügyelet mellett. Nagyon jó volt, szerettem volna folytatni, de idén nem indult. : ( Így maradok magamnak, és momentán a Nightwish darabjainak. /Az amaranth mellett folyamatban van a While your lips are still red című szám elsajátítása is./ A zongora hangjai kifejezik az ember érzelmeit. Egy darabot sokféleképpen tudsz lejátszani, pillanatnyi hangulatodtól függően. A zongora mellett a másik kedvenc hangszerem a hegedű. És ha a kettő egyszerre csendül fel, földöntúli muzsikával varázsolnak el...
Hiányzik a régi hangulat, a karácsonyi, évvégi koncertek. Egyszer egy csellózó lányt kisértem zongorán. /ezt tartom "pályafutásom" csúcsának, egyrészt az abszolút kedvencem, Beethowent játszottunk, melankólikus dallamokat varázsoltunk a koncertterembe./
Tavaly a fősulin volt alkalmam egy félévet újrajátszani, tanári felügyelet mellett. Nagyon jó volt, szerettem volna folytatni, de idén nem indult. : ( Így maradok magamnak, és momentán a Nightwish darabjainak. /Az amaranth mellett folyamatban van a While your lips are still red című szám elsajátítása is./ A zongora hangjai kifejezik az ember érzelmeit. Egy darabot sokféleképpen tudsz lejátszani, pillanatnyi hangulatodtól függően. A zongora mellett a másik kedvenc hangszerem a hegedű. És ha a kettő egyszerre csendül fel, földöntúli muzsikával varázsolnak el...
1 megjegyzés:
Drága Nini, örülök, h Téged is a Zene valódi lelke érintett meg...:)
Megjegyzés küldése