Reggel, miután felkeltem, megreggilztem, szokásos kakaó-albert keksz párosítás. Nyam. Ragyogó napsütés fogadott, lefényképeztem a megsárgult vadszőlő leveleinket, páratlanul szép színekben pompázik idén az Ősz az udvarban. Tegnap este lefoglaltam a jegyeket a Csillagporra, Húgommal elmentünk aztán megnézni. Másodszor is nagyon tetszett... Mert mit csinál egy csillag? Ragyog... : ) De szerintem nem csak a csillagok képesek ragyogni. Az emberek is. Nem hiába szokták mondani, hogy sugárzik a boldogságtól... Ha valaki boldog, akkor az arcára van írva, és földöntúli fény veszi körbe, mint Yvaine-t is, amikor Trisztan mellett volt. : )
Koradélután tárlatvezetést tartottam a Kertészetin Szúnyogh Úrnak. (ez nem gúnynév, hanem Attila vezetékneve.) Egyedül csak a Víztánc pottyant le, a lányok jó munkát végeztek, amikor segítettek feltenni őket a paravánokra. Már nagyon hiányoznak a képek itthonról. A legszivesebben már most hazahoznám őket.
Morag ma nálunk alszik, készítettünk muffinokat. Már hűlnek. Csokis-meggyes. Nyam... (már másodszor nyammogok a mai bejegyzásben...)
Most lesz vége a 10 dolog amit utálok Bennednek. Közben azon gondolkoztam, milyen érzés lehet a viszonzatlan szerelem. Tegnap a Holidayt még megnéztük (megint), s abban is erről elmélkedtek, bár inkább gyakorlati oldalról, mint elméleti síkon. Engem az érdekel, hogy miért alakul ki. Mi az oka annak, hogy az egyik ember szereti a másikat, a másik meg nem szeret.
Vége a filmnek. "I want you, to want me..."
Nomeg, Nolasyn partjainál kikötött egy vikinghajó... Történetük írás alatt... : ) Na megyek, eszek Máffint...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése