2008. március 9., vasárnap

Gondolj rám...

Morag lakása olyan, mint egy elvarázsolt ház. Mickey, a cica pedig úgy néz ki, mint egy body builder, mivel a melső mancsainál kicsit szélesebb, mint hátul. Kis egyéniség. Nem sokkal azután, h megérkeztünk Hidegkútra, a szomszéd macska fáramászási attrakcióját csodálhattuk meg a teraszról. Egész ügyes cica volt, nemcsak felmászni tudott, lefelé is megtalálta az utat. Kibámészkodtuk magunkat, majd beültünk a nappaliba. Tarot kártyát vetettünk, amiből megtudtam a "távoli homályos jövőm" :) Bár, már nem nagyon emlékszek rá... Délután csevegtünk, különleges ízű teát kortyoltunk, a füstölgő lágyan ontotta magából az illatokat, betöltve a szobát. Mickey közben hol itt, hol ott nyúlt ki aludni.

Este még beugrottunk Joyce-hoz a kórházba. Már nagyon menne haza, amin nincsi s mit csodálkozni, tekíntve a szobatársát, aki finoman szólva messziről szaglik. Nomeg, a kórházi illatok magukban sem olyan rózsásak.

Reggel voltam szavazni. Húgom most volt először, kapott erről egy emléklapot is. Igazából a politikától már nem várok semmit. Bár, én nem vagyok benne oly' mélyen, hogy átfogó képem legyen az egészről, de a felszín, ami a szemem előtt zajlik büdös, s nem lennék meglepve, ha az egész belülről rohadna. Nincs kivétel, ha tehetném, nem szavaznék senkire sem. Hogy mégis mi lenne a megoldása ennek az áldatlan állapotnak? Én nem vagyok szakembere eme témának, de nálam bölcsebb emberek is megbuktak már e téren. Innen azt látom, nem azok az egyének kerülnek vezető pozicíóba, akiknek ahhoz meglenne az igazi szaktudásuk, s nem csak a papírjuk. Valami nagyon nincs rendben ebben az országban. Sír a Lelkem Hazám szenvedéseinek láttán. S én nem tudok semmit sem tenni, h jobbá tegyem a Sorsát. Az Igazság itt régen a föld alatt nyugszik. S nem képes újjászületni. Égi segítségre lenne itt szükség. De az Égiek talán már nem is hallják meg szavunk, mert elnyomja más, üres fecsegés.

1 megjegyzés:

Morag írta...

:)))
Drága Nini, nagyon jól esett, h eljöttetek hozzám! Kérlek, ne haragudj, h mostanság eltűntem...:( Bocsáss meg! Mikor elolvastad a levelem, úgy szerettelek volna megölelni, ha nincs ott az asztal köztünk, bizonyára megteszem, utána pedig valahogy már nem mertem... Tényleg szeretlek, szívből mondom.