Kusza, m a fáradtság mételye mérgezi Lelkem. Fáradtság, ami egyfajta doppingja az embernek, h csak azért is megcsinálja, amit kell. Kitartás? Talán. Vagy csak a szorgalmi időszak nyújtotta elődások, beadandók, másodszak jelentette terhek, ami alatt egy pálma világrekord méretűre nőhet. De én nem vagyok Pálma. Még Molly sem...
Amikor este jöttem haza a kihalt utcán, a szél nem csak a szoknyám alá fújt be Marilyn Monroe-san, hanem a házfalak közt kifüggesztett lámpákat is kedvére lóbálta, melynek következtében az asztfalton különös árnyak járták éjjeli táncuk. A Hold előtt fekete gombolyagok dagadtak, s időnként földöntúli alakzatokba rajzolódtak ki. Majd megfagytam, olyan hidegen éríntett meg az esti idő. A szoknyám a térdem alá ért, lábszáram alját szabadon hagyva. 100 évvel korábban egy korombeli hölgy már férjnél volt és a bokáját is takaró ruha rejtette el alakját. Rövidszoknyás csak fiatal csitrik voltak, mint a Matulások, vagy Cilike, aki mindig valami butaságot csinált bakfis korában (s aki emiatt roppant mód hasonlít rám...)
Ma szerda volt. A hétköznapok közepe, aminek vége edzésbe torkoll. Holnap egy nyugodt csütörtök vár rám. Reggel személyiségzavarok, majd előadás, amire be kell járni, eztán szociócsoport megbeszélés, egy nunchaku edzés, este Béla nálunk alszik, mert pénteken BKV sztrájk. Mondhatni egészen szokványos napom lesz. Telve rengeteg eseménnyel. Nekem mindenre van időm, csak mind jól be van osztva...
Amikor este jöttem haza a kihalt utcán, a szél nem csak a szoknyám alá fújt be Marilyn Monroe-san, hanem a házfalak közt kifüggesztett lámpákat is kedvére lóbálta, melynek következtében az asztfalton különös árnyak járták éjjeli táncuk. A Hold előtt fekete gombolyagok dagadtak, s időnként földöntúli alakzatokba rajzolódtak ki. Majd megfagytam, olyan hidegen éríntett meg az esti idő. A szoknyám a térdem alá ért, lábszáram alját szabadon hagyva. 100 évvel korábban egy korombeli hölgy már férjnél volt és a bokáját is takaró ruha rejtette el alakját. Rövidszoknyás csak fiatal csitrik voltak, mint a Matulások, vagy Cilike, aki mindig valami butaságot csinált bakfis korában (s aki emiatt roppant mód hasonlít rám...)
Ma szerda volt. A hétköznapok közepe, aminek vége edzésbe torkoll. Holnap egy nyugodt csütörtök vár rám. Reggel személyiségzavarok, majd előadás, amire be kell járni, eztán szociócsoport megbeszélés, egy nunchaku edzés, este Béla nálunk alszik, mert pénteken BKV sztrájk. Mondhatni egészen szokványos napom lesz. Telve rengeteg eseménnyel. Nekem mindenre van időm, csak mind jól be van osztva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése