Az Arany íránytű

Drága Morag-tól megkaptam ma a bejegyzés címében említett film zenéjét. Az első szám után beleszerettem! Tökéletesen elvont, akárcsak a történet. Mondjuk, a filmből nem emlékszem erre a zenére...

Délután Csabesszal kardoztunk lent az udvaron. Mutatott pár jogaállást. Tutira izomlázam lesz tőle holnapra... Nomeg, egy kis nunchaku meg tonfázás. Összehoztam 110 kentot... :S De szerencsére, nem egybe kell lenyomnom. Nem is tudnám. Lassan ránksötétedett, de Szilviék fenyőfáján még kint vannak az égők és bekapcsolták nekünk, h lássunk valamit. Aztán a szoba melegében egy tepsi vargabéles és forró tea mellett egy fontos beszélgetést folytattunk le. Éppen szükségem lett volna arra, h ilyen jellegű témáról csevegjek egy szakértővel. A vonzás törvénye... ;) Végül megnéztük a szalagavatóm. 2003. Február 14. Mennyire féltem attól a naptól! Szinte rettegtem, biztosra vettem, pofára fogok esni a szoknyámban, mert a palotás ruhám alsószoknyája - ami olyannyira ki volt keményítve, hogy magától is megállt a földön - hosszabb volt, mint az én lábaim, magassarkúval együtt... De megoldottuk... :) Aznap úgy éreztem magam, mint egy mesebeli királykisasszony, aki az első bálján debütál. Már csak a tiara hiányzott a konytom mellől... A szalagavató minden félszem ellenére csodásan sikerült. Még az afterparty is... :)

No, ennyi nosztalgiázás elég egy napra. Megyek és elmélyülök Lyra világának zenéjében.